Századok – 1988
Közlemények - Monok István: Cseffei László 1592–1662 622/IV
630 MONOK ISTVÁN énellenem való embereknek arra, hogy vele veszekedjenek". Egyébként is tőle kapott mindent, s csak ő védheti meg. Ezután apró ügyekben való eljárásban ad tanácsokat, majd visszatér a fejedelem neheztelésére: „Ezt is akarám asszonyom kegyelmednek értísíre adnom, hogy az Karácsonyban, mikor a fejedelem rám igen haragudott, ugyan elő vetette az urak előtt azt, hogy ő énnekem jószágot adott, és a többi; és, hogy ha kedve ellen kezdek elmenni. Most mi vagyon sziviben, ki tudja azt, mert az fejedelemtől kéregetni(? ) alkalmatlan időben avagy tőle búcsúzni semmi nem egyéb, hanem ütet bosszantani." — ezért nem tud most semmiképpen hazamenni, különösen hogy „Késmárkra vissza küldött vala kiváltkíppen való dolgokát. Akkor szíp szókkal szólott, sokat is beszéllett velem. Bizony egy kevés ideig immár várakoznom kell.. ,"4 9 Cseffei László európai körútja, 1627-1628 Iktári Bethlen Péter 1625. márciusában indult külföldi tanulmányújára5 0 a korban szinte egyedülállóan nagy kísérettel. A két nevelőn — Tótváradjai Kornis Mihály, Tölcseki István - kívül bethleni Bethlen János, vargyasi Daniel János, Abaffy László és Tornai Gáspár kísérte útján Leydenig. Ez a kíséret kiegészült Berlinig azzal a követséggel, melyet liszti Ferenc vezetett, s célja az volt, hogy a fejedelem számára megkélje Brandenburgi Katalin kezét. Ez utóbbi társasághoz tartozott Kecskeméti Gergely is, a peregrináció Berlinig tartó szakaszának korabeli krónikása.51 A Gyulafehérvárról induló társaság előbb Kassára, majd Lőcse, Boroszló, Berlin útvonalon az Odera melletti Frankfurtba ment.5 2 Az itt eltöltött egy év után, 1626. június végén Leydenbe indultak, s július 25-én valamennyien beiratkoztak az itteni egyetemre.53 4 ®Cse//e/-levelek közt. 50 A peregrináció történetét megírta Lukinich Imre: Az iktári Bethlen fiúk külföldi iskoláztatása. = Nagyenyedi Album MCMXXVI. Szerk. Lukinich Imre. Bp. 1926. 79-100. (a továbbiakban: Lukinich 1926); rövid összefoglalását lásd Herepei János: Hogyan történhetett Bethlen Gábor és Bajoni Vince római zarándoklata? = Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. I—III. Szerk. Keserű Bálint. Szeged, 1965-1971 (a továbbiakban: Adattár 1 III.) III. 378-380.; egy újabb feldolgozást készített elő Veress Endre. Anyaggyűjtése a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában (a továbbiakban:_MTAK) MS 439/7. 51 Kecskeméti Gergely: Ulysses Pannonicus. Franeker, 1626. RMK III. 1397. (a továbbiakban : Kecskeméti 1626); magyar nyelvű kivonata Kulcsár Péter munkája. = Utazási irodalmunk a 16-18. században. Vál., a kötetet szerk. Kovács Sándor Iván. Sajtó alá rend., a jegyzeteket írta Monok István. Bp. 1989. (Magyar remekírók). 85 Az előkészületekre s eddigi útjukra lásd Lukinich 1926. 89-91.; uő. Századok (a továbbiakban: SZ) 1911. 716-718.; uő. SZ 1912. 475-476.; Kecskeméti 1626. 25-26., 30-41.; DézsiLajos, Irodalomtörténeti Közlemények (a továbbiakban: ItK) 1890. 221.; Csipkai Sándor: Magyar-Holland irodalmi kapcsolatok kezdetei. Bp. 1935 (a továbbiakban: Csipkai 1935) 9. 5 3 Bethlen János levele apjához, Frankfurt, 1626. június 6. (Lásd Szabó Károly, TT 1881. 192.); továbbá a leydeni beiratkozás dokumentumai: Album studiosorum Academiae Lugduno-Bataviae. Hagae, 1875. 194., illetve Friedrich Teutsch: Die Studierenden aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Leyden 175-1875. = Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. 1880. 206.
