Századok – 1988
Közlemények - Monok István: Cseffei László 1592–1662 622/IV
KÖZLEMÉNYEK Monok István CSEFFEI LÁSZLÓ 1592-1662 Bevezetés Történeti és irodalomtörténeti tanulmányokban, ha implicit formában is, de észrevehetően jelen van az a gondolat, hogy az 1630-as évek második fele Erdély művelődéstörténetében korszakhatárnak tekinthető; ám nem ismerünk olyan dolgozatot, amely e változást részletesen, vagy akár csak összetevőire való rámutatással elemezte volna. Nem is lehet, hiszen alapkutatások hiányoznak: nem ismerjük a korszak eruditióját, az iskola- és neveléstörténetet, történeti értelmiségszociológiai vizsgálatok pedig e korszakra nézve nincsenek. A jobbára egy-egy fejedelemhez kötődő történeti vagy irodalomtörténeti munkákból kell tehát támpontokat keresnünk, ha egy, a szakmunkákban nem exponált személy művelődéstörténeti értékelését szeretnénk elvégezni. Cseffei László pályájának ilyen igényű vizsgálata több szempontból is érdekesnek tűnik. Neveltetéséről nem ismerünk adatokat. Mint ítélőmester és ezzel egyidejűleg Belső-Szolnok vármegye főispánja a szoros kivételek közt említődik az akkori erdélyi hivatali életben.1 Bethlen Gábornak hűséges embere, olyannyira, hogy Bethlen Péter kísérőjéül is őt jelölik ki akkor, amikor az addigi nevelők és a fiú között meghasonlás támad, illetve az ifjú Péter tanulmányai körül nehézségek mutatkoznak.2 Megtartja pozícióit Brandenburgi Katalin, id. Bethlen István és a két Rákóczi György idején is, s ez az, ami pályája vizsgálatát ismét érdekessé teszi. Ha ugyanis az id. Bethlen István ellenzékisége mögött nem csupán a hatalomból való kiszorítottság diktálta dacot, hanem esetlegesen rá — és a köréje gyűlőkre - jellemző ideológiai megfontolást (vagy tetteik ilyen okolását) is feltételezzük, akkor ezeknek a nézeteknek a leírásakor fontos lesz a Bethlenek közvetlen környezetének vizsgálata; hasonlóképpen szükséges azoknak a számbavétele is, akik a két Rákóczi Györgynek is hűséges emberei voltak, s közben megmaradt jó viszonyuk a Bethlenekkel, még a két család összeütközésekor is. Úgy tűnik, hogy id. Bethlen István fejedelemmé választásakor egy közigazgatásbeli értelmiségi csoport s a közügyekben szerepet játszó nemesség kötött szabályos szövetséget, az 1636—1638-as eseményekkor viszont — a hatalomból kizártakon, vagy a nótaperekben s az erőszakos birtokszerzésekben sértetteken kívül — egy, a vallási ügyek intézésében előtérben lévő, vagy e téren sértett társaság tömörül id. Bethlen István mellé; inkább 1 Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540-1690. Bp. 1980 (a továbbiakban: Trócsányi 1980) 55, 121, 157-158,410. 2 A Bethlen Péter peregrinációjára vonatkozó adatok összefoglalását lásd a „Cseffei szerepe iktári Bethlen Péter peregrinációja történetében" című rész jegyzeteiben.
