Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
AZ ETELKÖZI MAGYAR -BESENYŐ HÁBORÚ 559 szövegrész két, utólag egybeszerkesztett jelentés alapján készült. Macartney szerint az első rész tartalmazta a magyarok levediai megtelepedését, kazárokkal való együttharcolását, Levedi kazár házasságát és a kangar—kazár, ületve a magyar-besenyő háborúval zárult (38/З_2з). A második rész a magyarok kettészakadásával kezdődött — amelyet az angol kutató nézete szerint nem a besenyők, hanem a kaukázusi cserkeszek támadása váltott ki — és a besenyők támadásával, illetve a honfoglalással fejeződött be (38/2 3 _6 5 ).98 Grégoire az első jelentéshez kapcsolta a Levediről és a szavárdokról szóló részt (38/3_i9 ), a második jelentéshez pedig a fejezet többi részét egészen a folyók felsorolásáig (38/i9_6s)" A 38/i9_3 1 -et — ha eltérő módon is — mindkét kutató a két jelentés közti vízválasztóként kezelte. Macartney a passzus első mondatát még az első jelentéshez vette, a másik két mondatot pedig a második jelentés elejére tette. Grégoire az egész passzust a második jelentéshez kapcsolta. Mivel a történeti kutatás lényegében nem fogadta el e feltevéseket,100 továbbra is nyitott a kérdés, vajon egységes szövegként kell-e értelmeznünk a 38. fejezetet, vagy pedig különböző feljegyzéseket illesztettek egymáshoz a DAI e részének megírásakor. Ennek eldöntése további filológiai és szövegkritikai kutatásokat igényel. Itt csak arra vállalkozhattunk, hogy felvessük azt a lehetőséget, hogy a 38/19_3 j-ben két esemény keveredik össze: az egyik a 890-es évek közepén lejátszódó besenyő-kazár és besenyő-magyar háború, a másik a magyarok ennél jóval korábban történt kettészakadása egy korábbi, esetleg jóval korábbi besenyő támadás hatására. A magyarokkal, illetve azok keletre költözött részével azonosított szavárdokra vonatkozó információk egyébként a fejezet különböző részeiben (38/9 _ i0 ; 3&/г5-29> 38/ 6 x _6 5 ) találhatók, így elképzelhető, hogy ezeket a caput összeállítása során toldották be a megfelelőnek látszó helyekre. A 38/ss_6S igen szűkszavúan ismerteti a magyar-besenyő háború eseményeit. A besenyők támadásának okairól, előzményeiről semmit sem közöl. A besenyők megjelenését váratlannak tünteti fel; a besenyők „rátörtek" a magyarokra. A háború lefolyásával kapcsolatban csak a kiűzetés szerepel. A passzus a besenyőktől elszenvedett vereség két következményét említi meg; a magyarok letelepedését (honfoglalását) Nagy Moravia földjén és azt, hogy a besenyőkkel azóta sem vették fel a harcot. Talán legrészletesebben a 40. fejezet tudósít a magyar-besenyő összecsapásról. Eszerint Simeon bolgár cár szövetséget kötött a besenyőkkel, és amikor a magyarok hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal megtámadták a szállásterületen maradottakat; a magyarok családjait teljesen megsemmisítették, a földjük őrzésére hátrahagyott magyarokat pedig kiűzték onnan. A hadjáratból visszatérő magyarok földjüket pusztán és feldúlva találták, ezért elmentek és letelepedtek Nagy Moravia földjén. A történeti kutatás általában többé-kevésbé elfogadta a 40. fejezetben tükröződő képet a magyar—besenyő háborúról, és igyekezett azt egyeztetni a többi forrással. Első kérdés az, hogy vajon a bolgár cár valóban szövetségre lépett-e a magyarok hátában a besenyőkkel. A kutatók túlnyomó többsége Konsztantinosznak adott hitelt, és a magyar—bolgár háború második 9 8Macartney, С. A.: The Magyars. 98-100. 99 Grégoire, H.: Le nom. 632-633. ' °°P1. Czeglédy K.: IV-IX. századi. 41-42. 1. 114. jegyz.; uő.: Kangarok és zavaiok. Magyar Nyelv 52 (1956), 121-122.; Kristó Gy.: Levedi. 99.
