Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
560 TÖTH SÄNDOR LÄSZLÖ szakaszában besenyő—bolgár összefogást tételezett fel.10 1 Korábban Hóman Bálint, újabban pedig Györffy György hangoztatta kételyeit a szövetséggel kapcsolatban. Györffy felvetette azt a lehetőséget, hogy a bizánci császár „55 év múltán a bizánci diplomácia gyakorlata szerint rekonstruálta az eseményeket".10 2 A szövetség kérdésében azért nehéz állást foglalni, mert egyedül Konsztantinosz említi; a többi, bolgár háborúval foglalkozó forrás még csak közvetve sem utal rá.. így a bolgár-besenyő szövetség lényegében azonos hitelű a 37. fejezetben szereplő úz—kazár összefogással. Toynbee rámutatott arra, hogy mindkét esetben egy-egy nép keleti és nyugati szomszédai szövetkeztek, és közös erővel űzték el régebbi szállásterületükről az általuk közrefogott népet.10 3 A nomád népek alkalrhi szövetségesként való felhasználása nem lehetett Bizánc privilégiuma; Konsztantinosz műve alapján feltételezhetjük, hogy Kazária az úzokkal, Bulgária pedig a besenyőkkel lépett szövetségre pillanatnyi ellenségével szemben. Milyen közös érdek fűzte össze a bolgárokat a besenyőkkel, milyen feltételek mellett kötöttek szövetséget? A bizánciak által hadjáratra felbérelt magyarok a bizánci flottával együttműködve behatoltak Bulgáriába, feldúlták azt és több csatában legyőzték Simeon cárt. A bizánci-magyar koalíció egyértelműen erősebbnek bizonyult a bolgároknál. A bolgár uralkodó békét kért Leó császártól, az erre visszavonta az Al-Dunánál állomásozó és a magyarokkal együttműködő hajóhadát és a Makedóniában tevékenykedő szárazföldi csapatokat. Simeon azonban Mundraga várában visszatartotta a hozzá küldött bizánci követet, ezzel nyilvánvalóan időt akart nyerni.10 4 A bolgár cár valószínűleg külön-külön akart leszámolni a magyarokkal és Bizánccal. A béke tárgyalásokkal már leválasztotta Bizáncot alkalmi szövetségeséről, Bölcs Leó a pogány magyarokat könnyen sorsukra hagyta. Simeon azonban még mindig nem érezhette magát fölényben. Dzsajháni alapján Ibn Ruszta azt jegyezte fel a bolgárokkal azonosítható nándorokról, hogy „többen vannak, mint a magyarok, de gyengébbek náluk".10 5 Ezért küldhetett Simeon a magyarok keleti szomszédaihoz, a besenyőkhöz. A besenyőknek is érdeke fűződött a magyarok elleni háborúhoz, mivel ekkorra már valószínűleg lezajlott az úzok és kazárok ellen vívott háború, ahol a kétfrontos harcban a besenyők alulmaradtak és elvesztették szállásterületüket. Kristó Gyula joggal hangsúlyozta, hogy „a besenyők bolgár szövetség és együttműködés nélkül is kénytelenek voltak, illetve lettek volna Etelközre törni".10 6 101 Pauler Gy.: MNTSZI. 33.; uő.: Lebedia. 113-114.; Marquart, /.: Stieifzüge. 525.; Fehér Gy.: Bulgarisch-ungarische. 122-123,;Macartney, C. A.: The Magyars. 113, 181-182.; Artamonov, M. I.: Isztorija. 347.; Vajay Sz.: Eintritt. 26.; Fodor /.: Verecke. 233.; Bart ha A.: Magyarország története Hl. 545.; Kristó Gy.: Levedi. 183-188.: tévesen bizánci-besenyő szövetségről tett említést Bartha A.: A honfoglalás. A mi világunk 58. Bp. 1979 (a továbbiakban: A honfoglalás.). 11. 107 Hóman В.: MT. 116.; Györffy Gy.: A honfoglalásról. 9.; uő.: Magyarország története 1/1. 593.; Magyarország hadtörténete I—II. Főszerk. Liptai E. I. A honfoglalástól a kiegyezésig. Szerk. Borús J. Bp. 1984 (a vonatkozó részt Borosy A. írta). 19. - A bolgár és a besenyő háborút egymástól függetlennek tüntette fel pl.- Pilich J. (szerk.): A magyar katona. Vitézségünk ezer éve. Bp. é. n. [1933)4. 1 03 Toynbee, A.: Constantine. 466-467. 104 L. Georgius ,Monachus Continuatus, ÁMTBF. 60-61.; MEH. 107.; Theophanes Continuatus, ÁMTBF. 67.; Scylitzes, uo. 84.; a bolgáriai hadjárat legújabb összefoglalása Kristó Gy.: Levedi. 176-181. 1° 5 MEH. 88.; a rossz magyar-bolgár viszonyra utal Kristó Gy.: Levedi. 174. 1 06 Kristó Gy.: Levedi. 185.
