Századok – 1988

Folyóiratszemle - Wyrobisz Andrzej: A család az iparosodás kora előtti városban és a gazdasági élet. A kutatások és a problémák áttekintése 526/III

526 FOLYÓIR ATSZEMLE pedig a „control regime"-t, az ugyancsak stabil, de felülről a társadalomra kényszerített, tekintélyelven alapuló együttélési formát részesítjük előnyben. Mind a két lehetőség hasznos funkciót tölthet be különböző történelmi helyzetekben. Ugyancsak hallgatólagosan egyetértettek a történészek abban is, hogy a társadalmi stabilitásnak meg kell előznie vagy legalábbis párhuzamosan kell fejlődnie a politikai stabilitással, holott — a szerző szerint — ennek pont az ellenkezője igaz általában az újonnan alapított vagy kialakuló államoknál. Bailyn ott hibázott, folytatja a tanulmányíró, hogy összekeverte a Max Weber által különválasztott „jogi" és „hagyományos" uralmat. Míg az előbbi a vezető hivatalából származik, és valamilyen, már elfogadott személytelen, külső rend támogatja (jelen esetben a Virginia Company és az angol korona), addig az utóbbi legitimitása a vezető személyéből eredeztethető, akinek az előjogait mindössze a precedensek kötik és nem a törvény. E megkülönböztetést figyelembe véve azt a következtetést lehet levonni, hogy a „hagyományos" hatalom sajátosságai hozzájárulhatnak egy hatékony vezetés kialakításához, de a 17. századi angolszász világban annak sine qua nonja a „jogi" hatalom volt. Az újabb kutatások egy négy-fázisú politikai fejlődés felé mutatnak a 17. századi Virginiában, ezen a legkorábban fejlődésnek indult angol gyarmaton. Kezdetben a majdnemhogy elkerülhetetlen zavar dominált, melyet 1612 és 1630 között Lord De LeWarr katonai uralma váltott fel, de ezzel párhuzamosan 1618 és 1646 között a „civil" hatóságok, hivatalok, egyesületek kezdetei is jelentkeztek, és végül 1635 és 1646 között a virginiaiak befejezték a katonai uralomból a „civil" uralomba való áttérést. A szerző számos más példa mellett megemlíti az egykamarás General Assembly-t is, mely szerinte a gyarmat lakosságának és vezetésének egységét fejezte ki. A későbbi kétkamarás rendszer a 17. század közepétől már a kisbirtokosok és a nagybirtokosok közötti rivalizálás jegyében született meg. Kukla kitér a Bacon-felkelésre is, és a Bailynétől ellentétes nézetre jut akkor, amikor azt mint a társadalomban alapvetően meglevő stabilitás és szolidaritás megnyilvánulásaként értékeli. Végül vizsgálódásának eredményét a Greene által javasolt kritériumrendszerrel veti össze, és megállapításait a következőkben lehetne összegezni: (1) 1676-ig Virginia nem élt át belső zűrzavart, netán polgárháborút, (2) a vitás kérdéseket mindig politikai úton rendezték, (3) az 1620-as évektől kezdődően a virginiaiak elfogadták a mindenkori vezetést és annak intézményeit, (4) a kormányzat különböző ágazatai és szintjei közötti viszonyt 1623 és 1643 között már rendezték, (5) 1624-ben, 1652-ben és 1660-ban a legális hatalmi rendszerben komoly változások történtek anélkül, hogy azok szétrobbantották volna a közösséget, (6) a sokszor és sokfajta formában jelentkező széthúzó erőket mindig sikerült „normális" politikai útra terelni, és (7) a vezetők csak kis mértékben váltakoztak, azaz egységesek voltak a hatalom birtokosai is. (The American Historical Review, Vol. 90. No.2. April 1985, pp.275—298) Mal. WYROBISZ ANDRZEJ A CSALÁD AZ IPAROSODÁS KORA ELŐTTI VÁROSBAN ÉS A GAZDASÁGI ÉLET. A KUTATÁSOK ÉS A PROBLÉMÁK ÁTTEKINTÉSE. Különösen az utolsó húsz esztendőben nagy lendületet vevő családkutatás a címben jelzett témával keveset foglalkozott (ld. például az „Urban History Yearbook"-ban közölt bibliográfiákat). A kutatók többségének a meggyőződése szerint a család nemcsak történeti, hanem általános társadalmi jelenség, amely a mindenkori osztály, rendi és foglalkozásbeli különbözőségétől függetlenül működik. Következésképpen a család a társadalmi helyzettől elvonatkoztatva kutatható. A forrásadottságokból következően a családdal foglalkozó általános művek döntő többsége az arisztokrata és a nemesi családokra tartalmaznak adatokat. A kutatás jelenlegi állása az olasz városok családtörténetét tárgyaló monográfiák ellenére nem teszi lehetővé az iparosodás kora előtti város családtörténetének az összefoglalását. Egyedül a már kutatott és a még kutatásra váró témák összeállítása lehetséges. A demográfiai elemzések képezik minden kutatásnak az alapját, amely a városban élő családok gazdaságtörténetével foglalkozik. Az iparosodás kora előtti városok népessége azonban nem kellőképpen kutatott. A család lélekszáma és struktúrája meghatározza a családnak mint gazdálkodási egységnek a termelési kapacitását, ugyanakkor az egy adott gazdasági helyzet eredménye is lehet. Általánosan elfogadott nézet szerint a kis család (nuclear family, famille nucléaire) az iparosodott társadalom terméke, ezzel szemben a nagycsalád (extended family, famille élargie) az iparosodás előtti korszakra, mindenekelőtt a primitív társadal-