Századok – 1988

Beszámoló - Beszámoló a IX. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszusról (Csató Tamás) 464/III

BESZÁMOLÓ 484 Beszámoló a IX. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszusról * (Bern, 1986. augusztus 24—29.) A kongresszuson mintegy hét és félszázán vettek részt az (1986. augusztus 13-i regisztrációs jegyzéken 776 jelentkező nevét tették közzé, a tényleges részvételről nem adtak ki jegyzéket.) Ez a létszám nem érte el az 1982. évi budapesti VIII. kongresszusét. A képviselt országok száma viszont nagyobb volt, mint Budapesten. A regisztrációs jegyzék szerint 46 országból jöttek a résztvevők a kongresszusra, köztük a szocialista és a fejlett tőkés országok mellett — kis számban ugyan — olyan országokból, mint: Argentina, Benin, Brazilia, Hong-Kong, India, Irak, Mexikó, Nigéria, Szenegál, Szíria. Tunézia, Venezuela, Zaire, Zambia, Zimbabve. Ez a fejlődő országok bevonásának a kiszélesedését mutatja, ami többek között a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság most leköszönt főtitkára, a francia Pierre Jearmin sokéves céltudatos fáradozásának az eredménye. Magyarországról 20 gazdaságtörténész vett részt a kongresszuson (a kiutazni szándékozók száma eredetileg magasabb volt). A magyar részvétel arányát a regisztrációs jegyzék is érzékelteti. Az országok sorrendje a regisztrált résztvevők (a számok a felsorolásban rájuk vonatkoznak) nagyságrendje szerint így alakult: Egyesült Királyság 101, Egyesült Államok 92, Svájc 79, NSZK 63, Svédország 57, Japán 40, Franciaország 37, Olaszország 36, Szovjetunió 25, Lengyelország és Magyarország 23, Hollandia 22, Belgium és Kanada 21, Ausztrália 12, Dánia, Finnország, NDK, Norvégia és Spanyolország II, Ausztria 10, a többi ország 9 és 1 között. A kongresszuson ténylegesen részt vettek száma a regisztráltaktól némiképp eltért, többnyire — mint Magyarország esetében is — kisebb-nagyobb mértékben lefelé (pl. Lengyelországból a regisztráltaknak csak mintegy kétharmada vett részt a kongresszuson), de ennek ellenkezőjére is volt példa (pl. Bulgáriából senki nem szerepelt a jegyzéken, egy bolgár résztvevővel mégis találkozhattunk). A programnak megfelelően összesen 47 téma került előadásra és megvitatásra, a gazdaságtörténet legkülönbözőbb tárgyköreiből, az ókortól napjainkig. A kongresszus tudományos szerkezete a korábbiaktól némiképp eltért, ami a témák különböző típusú szekciókba sorolásából is kitűnik. Az első 5 téma alkotta a Viták és eszmecserék (a korábbi A szekciók), a következő 9 a Kutatási témák (a korábbi В szekciók) csoportot, megvitatásukra szekciónként kétszer háromórás időtartam állt rendelkezésre. 3 téma a Folyamatban levő nemzetközi kutatások bemutatása csoportba került, közülük 1 szekció kétszer háromórás, 2 szekció háromórás időtartammal, míg a Műhelyszeminárium (a korábbi С szekciók) csoport 30 témája szekciónként két és háromnegyed, illetve három órát kapott az előadásokra és vitára. A kongresszus naponta három „műszakban" dolgozott: az első három csoport szekciói 9 órától 12 óráig és 14-től 17-ig tartottak, míg a negyedik csoportból 7 szekció 14-től 17 óráig, a többi 23 pedig 17,15-től 20 óráig. A program zsúfoltsága jelentős megterhelést eredményezett a résztvevők számára. A jő előkészítés eredményeként a kongresszus kezdete előtt már több szekció anyaga megjelent. A legnagyobb közreműködő gárdát mozgósító első öt téma összefoglaló tanulmányait tartalmazó 179 oldalas kötetet a kongresszus minden résztvevője megkapta. E szekciók közreműködői elókonferencián vettek részt 1985-ben, és a kongresszust megelőzően vagy kézhez kapták az elkészült tanulmányok, illetve előadások szövegét, vagy a tanulmánykötet — mint a Berend T. Iván által szervezett szekcióé, melynek teljes anyagát * A beszámoló alapjául a kongresszus kiadványai, személyes tapasztalatok, valamint a kongresszus magyar résztvevőinek (Gra-.iasztói György, Horváth Róbert, T. Mérey Klára, Orosz István, Pach Zsigmond Pál, Papp Imre, Pogány Ágnes, Ránki György, Teke Zsuzsa, Zimányi Vera) feljegyzései szolgáltak, melyekért ezúton is köszönetemet fejezem ki.