Századok – 1988

Tanulmányok - Senga Toru: Béla királyfi bolgár halicsi és osztrák hadjárataihoz 36/I–III

BÉLA KIRÁLYFI HADJÁRATAI 1228—1232 39 A magyar történetírásban mindmáig uralkodó nézet is, amely bizonyára Pauler tollából származik, az oklevelünkben említett első halicsi hadjáratot a halics—volhiniai évkönyv 1229. événél leírt Béla Halics elleni hadjáratával hozza kapcsolatba. E nézet azonban véleményünktől abban különbözik, hogy szerinte maga Béla is betört Volhiniába, és ugyanakkor el is fogadja ezt az évszámot a hadjárat időpontjául.1

1

E hadjárat idejének meghatározásakor viszont figyelemmel kell lennünk arra, hogy az évkönyv az 1229. évnél, miután leírja, hogy Vaszilko Romanovics Szuzdalba ment Jurij Vszevolodovics vlagyimir-szuzdali nagyfejedelemhez, hogy részt vegyen sógorának esküvőjén, először arról tudósít, hogy hogyan vette birtokba Danyiil Halicsot olyan utalásokkal, hogy a harc a Dnyeszter jegén is folyt, amely estére kezdett olvadni; majd Béla Halics elleni hadjáratáról ad hírt, amelynek elején és végén áradatról esik szó.1

2

Tudjuk, hogy Vaszilko felesége Jurij leánya volt, és Jurij legidősebb fia pedig 1230 áprilisában vette feleségül Vlagyimir Rjurikovics leányát.1

3

Hrusevszkij a szóban forgó esküvő időpontját, valamint az évkönyv időjárásra való utalásait figyelembe véve, arra következtetett, hogy Bélának az évkönyvben az 1229. év alatt említett hadjárata 1230 tele előtt volt.1

4

Időrendi tekintetben magunkévá tehetjük azt a véleményt, amely azonban — amint már láttuk — nézetünktől eltérően oklevelünk tudósításait nem vonatkoztatja'Bélának az évkönyvben az 1229. évnél leírt hadjáratára. Ha az oklevelünkben említett hadi események sorrendjét követnénk, akkor abból az következne, hogy az osztrákok elleni harc a most tárgyalt, általunk 1230-ra datált halicsi hadjárat után történt. Ha tudnánk az oklevelünk által felhozott második halicsi hadjárat időpontját, akkor talán könnyebben meg lehetne határozni az ezt megelőzően említett osztrák harc idejét is. Oklevelünk erről a halicsi hadi eseményről azt íija, hogy Béla II. Andrással hadjáratot vezetett Danyiil ellen, s Jaroszlav várát ostromolta, Dénes pedig, aki a vár elfoglalására indult, a mellén két életveszélyes sebet kapott. Nincs akadálya annak, hogy kapcsolatba hozzuk ezzel a tudósítással a halics—volhiniai évkönyv 1231. évi ama közlését, miszerint II. András fiaival, Bélával és Andrással Jaroszlav alá vonult, amelyet sikerült hatalmába kerítenie, azután Vlagyimir és Halics is behódolt a királynak, 11

Pauler: MNT. II. 105-107, 506. 95. jegyz. Magyarország történeti kronológiája, (röviden: MTK) I. Bp. 1981. 140. (A szóban forgó rész Solymosi L. munkája.) Székely Gy. (fó'szerk.): Magyarország története. Eló'zmények és magyar történet 1242-ig (=Magyarország története. I.). Bp. 1984. (röviden: MT) 1368-1369. (A szóban forgó rész Kristó Gy. munkája.) Ld. még Hóman В.: Magyar történet. A rendiség kialakulásának kora (= Hóman B.-Szekfű Gy.: Magyar történet. II.) Bp. s.a. 33.; I. Harajda: Halicka politika uhorszkih koroljov Bejli III-ho i Andrija Il-ho. Zorja/Hajnal 3 (1943) 169.Jíristó Gy.: Az Árpád-kor háborúi. Bp. 1986. 107-108. '2

PSZRL. II. 758-761.: GVC. 36-38.: GVL. 272-275. 13

PSTRL. I. Moszkva 1962. (Az 1926-i kiadás reprintje.) 453-454.; I. G. Berezskov: Hronologija russzkogo letopiszanyija. Moszkva 1963. 90, 108. 14

Hrusevszkij; Hronoljogija, 23, 64. Ld. még B. Wlodarski: Rola Konrada Mazawieckiego w stosunkach polsko-ruskich (=Archiwum Towarzystwa Naukowego we Lwowie, DziaHI. - Tom XIX. -Zeszyt 2.) Lwów 1936. 17-18.; uő.: Polska i Rus, 105-106.; V. T. Pasuto: Ocserki po isztorii Galicko-Volinszkoj Ruszi. Moszkva 1950. 211.; uó'.: Vnyesnjaja polityika, 255. (Pasuto máshol az 1229. évre vonatkoztatja Béla e hadjáratát.. Vö. 269, 353. 42. jegyz., 273, 354. 18. jegyz.);AÍ. Dimnik; Mikhail, Prince of Chernigov and Grand Prince of Kiev 1224-1246. Toronto .1981. 65. 50. jegyz., 68. 61. jegyz.