Századok – 1988
Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III
NÉMETORSZÁG OROSZ POLITIKÁJA AZ 1870-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN 44 3 ellentétben Oroszországgal — tökéletesen biztos lehet a német támogatásban.110 Bismarck a széljegyzetben nagy elfogultsággal nem a Monarchiát hibáztatta a dolog miatt, hanem azt írta, hogy Ignatyev hazug jelentései biztosan belesegítettek ebbe.'1 1 Oubril pedig úgy tapasztalta Berlinben, hogy Károlyi Oroszország ellen szorosabb német—osztrák szövetség kialakítására törekszik, és fel akarja robbantani a három császár szövetségét.11 2 A három császár szövetsége mindenesetre elég bonyolult alakulat volt, egyik fél sem lehetett biztos a dolgában, és nem is tudta ellenőrizni, legfeljebb csak sejthette, hogy a másik kettő szövetségre lépett a szövetségen belül. Ez az alakzat kiválóan alkalmas a felek közötti bizalmatlanság szítására, és különösen kérdésessé válik a szövetség összetartásának a lehetősége, ha a három érintett közül kettő között olyan mély érdekellentét feszül, mint Ausztria-Magyarország és Oroszország között. Az akkori helyzetben az álhírek mellett olyan valós hírek is tovább ronthatták a német—orosz kapcsolatot, mint az a tény, hogy Oroszország minden törekvése ellenére is, Németország nem volt hajlandó magára vállalni azt a kötelezettséget, hogy orosz— angol háború esetén féken tartja, semlegességre kötelezi a Monarchiát.11 3 Pedig ez a német magatartás teljesen logikusan következett a korábbiakból, a meghirdetett pártatlanságból, mégis nagy mértékben gyengíthette az orosz—német kapcsolatot, és növelhette a Monarchia önbizalmát és Németország iránti bizalmát. A német közvetítés. A: orosz—angol tárgyalások időszaka Németország а kongresszus előkészítése során először április elején avatkozott bele határozottan és cselekvően az események menetébe. Az késztette cselekvésre, hogy Konstantinápolynál túlságosan közel állt egymáshoz az orosz hadsereg és az angol flotta, és egy váratlan, apró incidensből kitörhetett a hárorú. Németország úgy ítélte meg, ahhoz, hogy a kongresszus előkészítését folytatni lehessen, mindenekelőtt a Konstantinápolynál kialakult helyzetet kel' megszüntetni, és ezért Bismarck április 9-én kérdést intézett Londonhoz és Pétervárhoz, elfogadnák-e a német közvetítést abból a célból, hogy Konstantinápolytól való csapatvisszavonás kérdésében megegyezésre jussanak egymással.114 Bismarck egy rövid szerződéstervezetet is készített, amelyben a felek bármilyen módosítást javasolhatnak: „Az angol flotta elhagyja Konstantinápoly vizeit, és ismét áthajózik a Dardanellákon. Nemkülönben Oroszország visszavonja erőit a Boszporusztól, időben annak megfelelő távolságra, amennyi idő alatt az angol flotta ismét el tudja foglalni jelenlegi pozícióit."11 5 110 PA, I.A.B.q. 128.Bd.3.Schweinitz Bülownak, Pétervár, ápr. 8. No. 104. 111 Ugyanott. 112 PA, I.A.B.q.l25.Bd.3. Berchem gróf magánlevele, Wiesbaden, ápr.2. 113 OL W 1179 Károlyi Andrássynak, Berlin, ápr.6. 114 PA, I.A.B.q.128.Bd.3. Berlin, ápr. 9. Megküldték MUnstemek és Schweinitznek, p. 130. 115 Ugyanott.
