Századok – 1988
Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III
450 KOZ'ÁRI MONIKA Németország a javaslat tételekor ismét törekedett pártatlanságának kimutatására. A javaslat bevezetője így szólt: „Őfelsége Németország császára nem adja föl a reményt, hogy a Németországgal egyformán baráti viszonyban álló két ország között meg lehet őrizni a békét, amely a jelenlegi helyzetben inkább a katonai erő állása által, semmint a török kérdés politikai állása miatt van veszélyeztetve."11 6 Ez Anglia felé is barátságos megnyilatkozás volt. Bismarck Andrássyt is rögtön tájékoztatta közvetítő javaslatáról, amit Schweinitz előtt azzal indokolt, reméli, „hogy ez a tény pozitívan fog hatni Ausztria készségére, hogy Oroszországgal megegyezzen."117 E mellett az érv mellett Bismarck lépése mögött meghúzódhatott az a józan megfontolás is, hogy Ausztria-Magyarország Németországtól értesüljön elsőkézből a német közvetítésről, és ne hihesse, hogy a háta mögött folyó valamilyen megegyezési kísérletről van szó, ami megingathatná Németország iránti bizalmát. A német kezdeményezést hosszabb ideje tartó belső feszültség előzte meg I. Vilmos és Bismarck között. Az uralkodó azt kívánta, hogy Németország valamilyen formában tegyen az angol politikát elítélő nyilatkozatot, és fogja egyértelműen pártját Oroszországnak. Bismarck azonban nem volt hajlandó ilyen lépést tenni, ami eddigi politikájával is maximálisan összeegyeztethetetlen lett volna, és felesleges angol-német feszültséget vont volna maga után.11 8 A részleteket az erről jelentő Károlyi sem ismerte, az eredményt viszont láttuk, angolellenes elítélő nyilatkozat nem született. Meglehet azonban, hogy a német közvetítő kezdeményezésben ez az uralkodói óhaj is ösztönzőleg hatott. A német közvetítő javaslatot mind Anglia, mind Oroszország örömmel fogadták. Az orosz kormány úgy értékelte, hogy ez a német kormány részéről Oroszország felé tett „baráti szolgálat" volt.11 9 Annál nagyobb volt az öröm Gorcsakov számára, hogy kUátás nyílt az Angliával való megegyezésre, mert még nagyon is az osztrák követelések hatása alatt állt. Azonban nemcsak Gorcsakov fogadta jólesően a közvetítést, a cár vezetésével a Téli Palotában tartott tanácskozáson is — ahol Gorcsakovon kívül Miljutyin hadügyminiszter és Ignatyev is részt vett — a német javaslatot „jóakaratának, bölcsnek és jogosnak" minősítették.12 0 A nemzetközi diplomácia homlokterébe az angol—orosz csapatvisszavonási tárgyalások kerültek, amelyek a kongresszus előkészítésének következő, hetekig tartó fázisát alkották, és részét képezték az angol—orosz megegyezés létrehozásának, amely végül is lehetővé tette, hogy maga a kongresszus is összeülhessen. Bismarcknak a csapatvisszavonásra vonatkozó konkrét javaslatára válaszul London tett először javaslatot a visszavonás mikéntjére, és azt követelte, hogy Oroszország vonuljon vissza egészen Drinápolyig, és onnan még tovább keleti hányba.12 1 116 Ugyanott. 117 GP.II.Nr.382.;PA, I.A.B.q.l28.Bd.4. Bismarck Schweinitznek, Berlin, ápr. 13. No. 70. 118 OL, W 1179, Károlyi Andrássynak, ápr. 3. No.47. 119 Ugyanott. 120 GP.U.Nr.386. l21 Ugyanott, Bismarck széljegyzete
