Századok – 1988
Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III
448 KOZ'ÁRI MONIKA valóban szövetségre akart volna lépni Angliával. Ez a törekvés persze annak ellenére, hogy nem bizonyítható, nem is zárható ki. Oroszország azért Németország iránti minden bizalmatlansága ellenére a külsőségekben törekedett arra, hogy jó kapcsolatait őrizze szomszédjával. Március 18-án fényes külsőségek közepette ünnepelték meg Pétervárott I. Vilmos születésnapját. A köszöntőt II. Sándor mondta a Téli Palotában, és a következő szavakkal fejezte be: „Ürítem poharam legjobb barátom egészségére, az Isten tartsa őt meg nekünk még hosszú-hosszú évekig."10 4 Gorcsakov pedig felkereste Schweinitzet, hogy ó is gratuláljon I. Vilmos születésnapjához, és átadja az Alekszandr Nyevszkij kitüntetést, amit az orosz udvar adományozott a német császárnak születésnapja alkalmából.10 5 A bizalmatlanság azonban a szívélyes külsőségek mellett is továbbélt, és április elején Gorcsakov nyílt hangot is adott ennek: „Az Ön kormányához sziklaszilárd bizalmam volt; kész voltam tűzbe tenni érte a kezem. Még most is van bizalmam, de ez már nem a régi."10 6 Schweinitz ellenvetette, hogy nyugodtan lehet továbbra is bizalommal Németország irányában, és nem volna szabad hagynia félrevezetni magát attól, hogy Németország esetleg barátságos Oroszország ellenfeleivel szemben. Ez csupán abból fakad — magyarázta —, hogy Németország Oroszország javára akar tenni, és ennek érdekében szívélyesnek kell lennie az ellenfelekkel is. Gorcsakov azonban az íróasztalán álló nagy paksamétára mutatva megjegyezte, hogy ha azokat Schweinitz elolvashatná, ó is másképpen gondolkodna. Minthogy ennél többet nem mondott, nem derült ki, hogy mire is célzott, Anglia vagy Ausztria-Magyarország miatt elégedetlen-e. Gorcsakov rögtön ezután áttért az Ignatyev misszióra, az osztrák követelésekre, és panaszkodott ezekre a túlzott igényekre, amelyek szerinte ellentétben állnak a korábbi orosz—osztrák-magyar szerződésekkel. Emellett nehezményezte, hogy „Andrássy gróf úgy beszél, mintha ő volna Bismarck herceg egyetlen barátja".10 7 „Németország előtt most nagy feladat áll — mondta —, Vilmos császárnak föl kell emelnie a szavát Bécsben".10 8 A német követ néhány órával később a cárral is találkozhatott. II. Sándor szintén elégedetlen volt az osztrák követelésekkel és a Bécsből érkező hírekkel.10 9 Másnap Schweinitz már tisztábban látta a bizalmatlanság okát, és arról jelenthetett, hogy a Németországgal szembeni hangulat egy — előttünk ismeretlen — Oubril jelentés kapcsán a visszájára fordult, és ebből a jelentésből számára világosan kiderült, hogy a bizalmatlanságnak és a rossz kedvnek az oka a Bécsből érkező jelentésekben keresendő. Már régebben, de különösen Rudolf trónörökös berlini látogatása óta, Bécsben tudatosan azt a látszatot keltik Novikov követ előtt, hogy Ausztria-Magyarország — 104 PA, I.A.B.i.53.Bd. 19. Schweinitz a Külügyminisztériumnak, Pétervár, márc. 18. I05 PA, I.A.B.q. 128.Bd.2. Schweinitz a Külügyminisztériumnak, Pétervár, márc. 22. no.66. 106 PA, I.A.B.q.128.Bd.3. Schweinitz Bülownak, Pétervár, ápr. 7. No.100. Szigorúan bizalmas. 107 Ugyanott. 108 Ugyanott. 1 109 Ugyanott.
