Századok – 1988

Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III

NÉMETORSZÁG OROSZ POLITIKÁJA AZ 1870-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN 44 3 Schweinitz azzal zárta jelentését, hogy ha Ausztria-Magyarország nem támasztott más követeléseket, csak azokat, amiket neki Ignatyev elmondott, nem tartja kizártnak, hogy a megegyezés több kérdésben — pl. Bulgária nyugati határának megvonása — létrejöhet. A tárgyalások neuralgikus pontja Montenegro déli kiterjedése, a neki adandó kikötők kérdése. Itt nehezen várható megegyezés, és ezért veszélyes.100 Schweinitz fölkereste Gorcsakovot, hogy megtudja, hogyan ítéli meg az orosz külügyminiszter Ignatyev küldetését, de Gorcsakov kitért ekkor a válasz elől. Mindössze Ignatyev küldetésének céljáról mondott annyit, hogy Ausztria-Magyarország ellenvetéseit és követeléseit kellett pontosan megismernie.101 Közben március végén—április elején — az iratokból közelebbről ki nem derülő céllal — közvetítő feladattal a cár megbízásából Bécsben járt Hesseni Sándor herceg is. (A herceg a cámé testvére volt, és Ferenc Károly főherceg temetésére érkezett Bécsbe, de állítólag a cár felkérte, hogy segítsen az Oroszország és Ausztria-Magyarország közötti megegyezést létrehozni.) A herceg rendkívül nehezményezte, hogy a bécsi német követ részéről "békítő küldetése" alatt semmiféle segítséget nem kapott.10

2 Berlinben nemtetszést váltott ki ez a hír. Bülow azonnal küldött tájékoztatást és utasítást Schweinitznek, mert attól tartott, Péterváron is elterjed, hogy Németország nem támogatta a herceg küldetését. Ha ez bekövetkezik, Schweinitznek mindenekelőtt el kell mondania — írta Bülow —, hogy Németország semmilyen formában és sehonnan nem kapott tájékoztatást arról, hogy Sándor herceg közvetítési céllal Bécsbe készül. így nem voltak abban a helyzetben, hogy támogassák a herceg küldetését. Schweinitznek tájékoztatásképpen hozzáfűzte Bülow: ez nem az első eset volna, hogy Gorcsakov herceg olyan kívánságok és követelések támogatását várja el tőlünk, amelyekről előzetesen nem tájékoztatott bennünket. Ignatyev legutóbbi bécsi misszióját is azzal a megjegyzéssel jelentették be itt, hogy az orosz kormány reménykedik a mi pártolásunkban és támogatásunkban anélkül, hogy mi valahogy is megtudtuk volna, tulajdonképpen miről is van szó. Bismarck herceg ebben a mások iránt kevéssé figyelmes magatartásban látja egyik fő okát a Gorcsakov herceg által vezetett politika izolálódásának. Megfontolandó, hogy az orosz sajtóban föl kellene vetni a kérdést, mit nyert Oroszország ezen az önizoláló politikán.10

3 Ekkortájt különösen nagy volt a kölcsönös bizalmatlanság az orosz—német viszonylatban. Schweinitznek március—áprilisban többször volt alkalma az orosz bizalmatlanságot tapasztalni, amelynek már egy ideje a legfőbb oka az a feltételezés volt, hogy Németország a háttérben építgeti kapcsolatait Angliával Oroszország ellen. Tény, hogy Bismarck külpolitikai koncepciójába nagyon is beleillett, vagy beleülhetett egy Anglia iránti tapogatózás, próbálkozás szorosabb kontaktus felvételére. A keleti válság korábbi szakaszában történt már ilyen kísérlet Bismarck részéről, ami az angol tartózkodáson bukott meg. A Politisches Archiv általunk megismert iratanyagában azonban semmiféle bizonyítékot nem találtunk arra nézve, hogy Németország ekkor too ugyanott. 101

PA, I.A.B.q.l28.Bd.3. Schweinitz BUlownak, Pétervár, ápr. 4.p. 109. 102

PA, I.A.B.q. 125.Bd.3. Berchem gróf magánlevele Bismarcknak, Wiesbaden,, ápr.2. 103

PA, I.A.B.q.l25.Bd.3. Billow Schweinitznek, Berlin, ápr.14. No. 294. Szigorúan bizalmas.