Századok – 1988

Tanulmányok - Senga Toru: Béla királyfi bolgár halicsi és osztrák hadjárataihoz 36/I–III

BÉLA KIRÁLYFI HADJÁRATAI 1228—1232 37 I. II. András uralkodása alatt (1205-1235) többször indított hadat Halicsba, hogy azt közvetlen fennhatósága alá vonja. Erről részletesebb tájékoztatást nyűjt a halics-volhiniai évkönyv, amelynek időrendje azonban nem mindig megbízható és néha félrevezető, így az évkönyv tudósításait szükséges szembesíteni és összeegyeztetni a magyar forrásokban található halicsi hadjáratokra vonatkozó utalásokkal. Ilyen jellegű modern feldolgozás sajnos még nem látott napvilágot, és kénytelenek vagyunk a 19. század végi és 20. század eleji kutatásokból kiindulni.2 Oklevelünkben az ott említett első halicsi hadjáratról először azt olvassuk, hogy Béla apja, II. András „parancsára és akaratából" vezetett hadjáratot a ruténok ellen, majd Dénes haditetteiről esik szó. Ezzel kapcsolatban Hrusevszkij századunk elején megjelent könyvében másképpen vélekedik, mint a magyar történettudományban jelenleg is uralkodó nézet, amelyre majd később térünk ki. Abból, hogy oklevelünk szerint Béla serege emcsak Halicsba, hanem majd Volhiniába is behatolt, Hrusevszkij arra következtetett, hogy ez a halics-volhiniai évkönyvben az 1226. év alatt említett II. András által vezetett hadjáratra vonatkozik, mivel a magyar sereg csak ekkor tört be Volhiniába.3 Azonban oklevelünkben nem esik szó arról, hogy Béla II. Andrással együtt indult volna el Halicsba, és a halics-volhiniai évkönyv sem említi Bélát az 1226. évnél, sőt az utóbbi tudósításából az is kitűnik, hogy II. András serege nem ért el Halics várához a Dnyeszter áradása miatt, és csak a folyótól északra levő városokat támadta.4

Oklevelünkben viszont említés történik Béla Halics vára melletti táborozásáról is. Úgy véljük tehát, hogy az oklevelünkben említett első halicsi hadjárat II. Andrásnak az évkönyv 1226. événél leírt hadviselésével nem hozható kapcsolatba. 2 Pauler az első, aki nagy szakértelemmel vetette egybe a magyar források adatait a halics-volhiniai évkönyv tudósításaival. Pauler Gy.: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. П. Bp. 1899.2 Reprint: 1984. (röviden: MNT) Ezt a munkát ki lehet egészíteni Hrusevszkij magyar forrásadatokat is figyelembe vevő tanulmányaival, különösen az évkönyv kronológiai vonatkozásait vizsgáló dolgozatával. M. Hrusevszkij: Hronoljogija podjij Halicko-volinszkoji ljitopiszi. (röviden: Hronoljogija) Zapiszki Naukovoho Tovarisztva im. Sevcsenka. 41(1901) 1-72,;uő.: Isztorija Ukrajini-Ruszi. III. Lvov 1905. Reprint: New York 1959. Hodinka, aki később kiadta és lefordította magyarra az évkönyv magyar vonatkozású részeit, nem ismerte Hrusevszkij tanulmányait, könyvéből hiányzik a szükséges forráskritika. Hodinka A.: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Bp. 1916. Pauler és Hrusevszkij óta alig foglalkoztak azzal, hogy a magyar források halicsi vonatkozású részeit összevessék a halics-volhiniai évkönyv magyar vonatkozású részeivel, s tudtunkkal Pauler és Hrusevszkij kutatási eredményei sem ötvöződtek bele eddig még a tudósok munkáiba. Vö. Perényi ].: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai, in: Kemény G. (szerk.): Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből. I. Bp. 1961. 47-52. 3Hrusevszkij: Isztorija, III. 42-43, 517. Ld. még B. Wlodarski: Polska i Rus 1194-1340. Warszawa 1966. 86. 35. jegyz.; V. T. Pasuto: Vnyesnjaja polityika.Drevnyej Ruszi. Moszkva 1968. 250, 350. 59. jegyz. "Polnoje szobranije russzkih letopiszej (röviden: PSZRL). T. II. Moszkva 1962. (Az 1908-i kiadás reprintje.) 748-750. oszlop.; The Hypatian Codex, Part Two: The Galician-Volynian Chronicle. An Annotated Translation by George P. Perfecky (röviden: G VC). München 1973. 32.; Galicko -Volynszkaja letopisz. Podgotovka tekszta, perevod i kommentarij O. P. Lihacsevoj. in: Pamjatniki literaturi Drevnyej Ruszi. XIII vek. (röviden: GVL) Moszkva 1981. 264-267.