Századok – 1988
Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III
NÉMETORSZÁG OROSZ POLITIKÁJA AZ 1870-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN 44 3 követelésekkel szemben. Az orosz—osztrák-magyar megegyezés valószínűleg a három császár szövetsége valamelyest erősödésével járna együtt, ami maga után vonhatná az orosz—német kapcsolatok stabilizálódását, de legalábbis a további romlásnak gátat vethet. Oroszország azonban szemmel láthatóan nem akart megegyezni Ausztria-Magyarországgal, csak abban az esetben, ha a Monarchia gyakorlatilag semmi változtatást nem követel az orosz igényekben. Pétervárt a konferencia gondolata szemlátomást nem aggasztotta. Erre más magyarázatot nem találunk, mint hogy bízott abban, hogy német támogatással feltételei nagy részét el tudja majd fogadtatni a konferencián. A San Stefano-i békeszerződéstől a német közvetítés megindulásáig A San Stefano-i béke aláírásával, március 3-a után felgyorsult a konferencia szervezése, pedig maga a szerződés még hosszú időn át nem volt hivatalosan ismert az európai kormányok előtt, csupán az aláírás tényét közölte Pétervár a nagyhatalmakkal. Schweinitz a békeszerződés aláírásának másnapján látogatást tett Gorcsakovnál, hogy gratuláljon a békekötéshez. Németország nevében barátian azt tanácsolta, hogy a békeszerződés szövegét minél előbb hozza nyüvánosságra Pétervár, ne várja meg, amíg az más forrásból, például Angliában kerül napvilára, esetleg elferdítve. Gorcsakovot ez a lehetőség nem zavarta. Minden követnek tudomására hozta a békeszerződés aláírásának tényét — mondta, és azt, hogy a szerződés szövege Péterváron csak „távirati fragmentumokban" ismert. Ezért Oroszország a szerződést csak Ignatyev megérkezése után — minhogy ő hozza Pétervárra az aláírt preliminairt — tudja hivatalosan nyilvánosságra hozni.49 Gorcsakov másnap ismét visszatért Schweinitz előtt a nyilvánosságra hozatalra, elmondva, hogy ha máshonnan esetleg elferdítve jut napvüára, annál nagyobb lesz a hatás, amikor Oroszország majd az autentikus szöveget közli, „és kiderül, hogy milyen nagy fokú mértékletességet tanúsított."50 A békeszerződés aláírása után Gorcsakov megkérdeztette, hozzájárulna-e Németország, hogy a konferenciát Berlinben hívják össze, és ne nagyköveti konferenciára, hanem a vezető miniszterek kongresszusára kerüljön sor. Németország a tanácskozás mielőbbi összehívása érdekében beleegyezett, hogy Gorcsakov kívánságának megfelelően kongresszust tartsanak Berlinben, de a kezdeményezést erre vonatkozóan elhárította Németországtól, és azt Ausztria-Magyarország vállalta magára. Gorcsakovnak nagy megelégedésére szolgált, hogy Németország elfogadta javaslatát, és ezt Schweinitznek megköszönve elmondta, hogy az egész udvar nagyon örül ennek a német előzékenységnek, majd nagy udvariasan hozzátette: „ez még nagyobb horderejű dolog, mint a San Stefano-i szerződés megkötése."5 1 A Berlinben tartandó kongresszus gondolatával Ausztria-Magyarország is egyetértett, és elégedettnek mu-49 PA, Tülkei, I.A.B.q. 128,Bd.l. Schweinitz Bülownak, Pétervár, raárc.4. p.049. 50 PA, I.A.B.q.l28.Bd..l. Schweinitz Bülownak, Pétervár, márc.5.p.053. 51 PA, I.A.B.q.l28.Bd.l. Schweinitz BUlownak, Pétervár, márcÁ p.050.
