Századok – 1988
Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III
432 KOZ'ÁRI MONIKA Bismarck Oubriltól értesült, hogy Oroszország a megszállás kérdésében, az időtartam és a megszálló csapatok nagyságának ügyében hajlandó tárgyalni, ha a Monarchia ezt fölveti, és javaslatot tesz. „Ha ez megtörténik — kapta Stolberg az utasítást —, akkor fáradozzon azon, hogy a tárgyalásokat folyamatban tartsa, és ne engedje, hogy valamelyik fél a szálat elejtse."38 Stolberg február 28-án jelentette, Andrássy el van szánva, hogy az orosz követelésekkel, ha azok a Monarchia érdekeit nagy mértékben sértik, a legteljesebb energiával szembeszáll és úgy látja, hogy Oroszország csak akkor hajlandó a Monarchia érdekeinek respektálására, ha a Monarchia erélyes rendszabályokhoz folyamodik, és megmutatja, hogy a legkeményebb eszközöktói sem riadna vissza.3 9 Ennek a hímek abban állt a jelentősége, hogy Németország aggódott amiatt, nehogy magatartásával visszatartsa Ausztria-Magyarországot attól, hogy érdekeit Oroszországgal szemben szükség esetén háború útján is megvédje.4 0 Emellett foglalkoztatta Németországot Andrássvnak az a törekvése, hogy szorosabb német—osztrák-magyar szövetséget hozzanak létre, de Berlin nem merte elhatározni magát az Oroszországgal való szakításra, mert attól félt, hogy miközben Németország eltávolodik a cári birodalomtól, a Monarchiában kurzusváltás jöhet, és amilyen mértékben a német—orosz kapcsolatok lazulnak, olyan mértékben javul az osztrák-magyar—orosz viszony, aminek esetleg még egy németellenes osztrákmagyar—orosz szövetség is lehet az eredménye. Ha viszont Németország — fejtegette Bülow Stolbergnek — még Andrássy idejében köt szorosabb kapcsolatot a Monarchiával, Andrássy esetleges távozásakor ebből származhat hátránya, és megadja Oroszországnak a lehetőséget, hogy ó építsen ki a korábbinál lényegesen jobb kapcsolatokat Németország háta mögött az Osztrák-Magyar Monarchiával.4 1 Figyelemre méltó, hogy Németország, amely eddig mindig a három császár szövetsége fenntartásának szükségességével érvelt, ezúttal szót sem ejtett erről, sőt komolyan mérlegelte az Ausztria-Magyarországgal való esetleges kettős szövetség kérdését. Annak ellenére, hogy Novikov nem állt elő újabb javaslatokkal, Andrássy mégis kezdeményezte, hogy folytassák a tárgyalásokat. A második és egyben utolsó ülésre március 2-án került sor, de a tanácskozásnak végül is semmiféle eredménye nem volt; minthogy Novikov nem állt elő semmilyen új javaslattal, Andrássy sem volt hajlandó semmiféle javaslat tételére. Stolberg hiába próbálta a kapott utasításnak megfelelően életben tartani a megbeszélést, a két fél abban egyezett meg, hogy megvárják a békeszerződés most már közelgő aláírását, és a tárgyalásokat majd csak a szerződés ismeretében fogják folytatni, amikorra is remélhetőleg Novikov is kap új instrukciókat.4 2 38 GP.II.Nr.329. Bismarck széljegyzete 39 PA, i.A.B.q. 125.adh.8.Bd.3. Stolberg Billownak, Bécs, febr.28 No.68.Szigonían bizalmas. 40 PA, I.A.B.q. 125.adh.8.Bd.2. Bülow Stolbergnek, Berlin, febr.22. Titkos. 41 Ugyanott. 42 PA, I.A.B.q. 125.adh.8.Bd.3. Stolberg a Külügyminisztériumnak. Bécs, márc.3. Tel.No.55.; GP.II.Nr.330,331.