Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
ERDÉLY A 10. SZÁZADBAN 33 települési és politikai bifurkációját nem kizárásos alapon képzeljük el: délen is éltek magyarok, amint ahogy északon is laktak szlávok",10 8 még pontosabban fogalmazva: a politikai-uralmi viszonyok és a települési kép nem abszolút értelemben fedték egymást. Észak-Erdélyben a gyulák „törzsi állama" létezett,10 9 Dél-Erdélyben egy, a magyar honfoglalást túlélő bolgár államalakulat, élén a kagánnal, szlávul a vajdával, ám északon nem csak magyarok, délen pedig nem csak szlávul beszélő bolgárok éltek. Ha eltekintünk egy hosszasan továbbélő dél-erdélyi bolgár államiság feltételezésétől, egyszerűen nem tudjuk sem azokat a kiáltó ellentéteket megmagyarázni, amelyek az észak- és dél-erdélyi régió között tartósan fennálltak, sem okát adni annak, hogy vajdaság névvel miért jött létre Dél-Erdélyben egy sajátos különkormányzat. S azért kell viszonylag hosszúra nyújtani e dél-erdélyi bolgár államiság létét, hogy egyfelől a két erdélyi régió különállásának időtartama ténylegesen magyarázni tudja a fejlődésbeli különbségeket, másfelől pedig hogy e dél-erdélyi bolgár berendezkedés folytatásának lehessen tekinteni azt a dél-erdélyi vajdaságot, amelynek első vezetőjéül a 14. századi krónikakompozíció Erdőelvi Zoltánt teszi meg, s akinek a létében s első vajdai funkciójában a legújabb kutatás nem kételkedik.110 Ez indokolja - túl a vitatott 66. krónikafejezet helyén, amely a Gyula elleni 1003. (a krónikában 1002.) évi hadjárat és az 1020-1021. (a krónikában 1022.) évi11 1 természeti jelenségek leírása közé helyezte Szent István király Keán vezér elleni hadjáratát —, hogy az 1010-es évekre tettünk e dél-erdélyi államalakulat felszámolását. Véleményünk szerint tehát (ha a közvetlen kútfő, a 66. krónikafejezet értelmezése körül még nem is jutott nyugvópontra a polémia) figyelmet érdemlő körülmények eléggé határozottan tanúskodnak Dél-Erdély tartós különállásáról Észak-Erdélytől, illetve egy dél-erdélyi bolgár uralom 11. század elejéig elnyúló fennállásáról. Túlmutat már a 10. századon, ennélfogva éppen csak érintjük, hogy az Észak-Erdélyben a 11. század elején kialakult latin ritusú egyház és a vármegyeszervezet (sőt magának Erdélynek a neve is11 2 ) északról haladt dél felé, míg a bolgár uralom romjain létrejött magyar különkormányzat (a vajdaság) délről tört észak felé. A 13. század második felében egész Erdély a vajda uralma alá jutott, de a politikai Erdély (az erdélyi vajdaság) és az egyházkormányzati Erdély (az erdélyi püspökség) a későbbiek során sem fedte teljesen egymást. 6. Összegzés Fejtegetéseink végére értünk. A 10. századi Erdély politikai történetére vonatkozó eredményeink — nem ejtve itt most szót a forráskritikai megállapításokról — röviden összfoglalhatók. A honfoglaló magyarok 895-ben behatoltak Erdélybe, majd rövidesen 108 Kristó Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 100. I 09 A fogalomra 1. Kristó Gyula: a 37. jegyzetben i. m. 473-487. II °SRH, 1. 315-316. L. Kristó Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 101.; Györffy György: MT, 764.; Makkai László: ET, 285., 293. 11 1 Mályusz Elemér: Krónika-problémák. Századok, 1966. 716. 112 Erdély nevére 1. Kristó Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 105.; Áron Péter: Erdély történelmi tájneveinek adattára és népeinek tájszemlélete. Magyar Nyelvjárások XXIV. Debrecen 1981. 103.; Györffy György: Századok, 1983. 1112-1113.
