Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
32 KRISTÓ GYULA arra várni, hogy a vajda kiterjessze fennhatóságát a legészakibb erdélyi megye, Szolnok fölé, s 1263—1441 között a vajda megszakítás nélkül viselte a szolnoki ispánságot is.106 Ha viszont Erdély egésze a 9—10. század fordulóján (vagy legkésőbb 932-ben) egységesen magyar uralom alá került, ahol kezdettől fogva (vagy esetleg a 10. század közepe után) a gyulák hatalma érvényesült, mi indokolja, hogy a vajdai méltóság csak 1263-ra tudta Erdély egész területét átfogni? Mi a magyarázata annak, hogy a vajdai fennhatóság határvonala évszázados megosztottságot jelentett Erdélyben? E kérdésre Makkai két alkalommal kétféle választ adott. 1944-ben ekként fogalmazott: „A vajda kerülete, az eredeti Fehér megye pontosan megfelel Gyula tartományának, mindkettőjük északi határa a Szamos és a Maros vízválasztóján haladó. . . gyepűvonal volt. • . Tétény hajdani tartománya külön szervezetet kapott, északi felét a király a tiszai Szolnok megyéhez kapcsolta, déli részében pedig Kolozs és Doboka megyéket alapította." Mivel 1986-ban Makkai új magyarázattal állt elő, így 1944. évi saját feltevésével nyilván maga sem volt elégedett, s túllépett azon. 1986-ban így írt: „Az, hogy a dél-erdélyi területet kormányzó vajda fennhatósága csak a 13. században terjedt ki a Marostól északra, elsősorban annak tulajdonítható, hogy a honfoglaló nemzetségek leszármazottainak és a nagyfejedelemtől, illetve a királytól közvetlenül függő népességnek eredetileg különböző jogrendje Észak-Erdélyben is csak fokozatosan egyenlítődött ki a királyi megyerendszer keretei között. Idő kellett ahhoz, hogy a Marostól északra fennmaradó nemzetségek előkelő tagjai összeolvadjanak a királyi tisztviselők felső rétegével."107 Ezzel az újkeletű válasszal nem tudunk mit kezdeni. Vajon az alatt a legfeljebb harminc év alatt alakult ki az a „különböző jogrend" Észak- és Dél-Erdélyben, amelynek eltün(tet)éséhez legalább háromszáz esztendő (a 932 és 1263 közti távolságot pontosan kiszámolva 331 év) kellett? Annak megbecsülése, hogy egy társadalom meghatározott idő alatt mekkora fejlődést tett meg, egzakt mutatók híján erősen szubjektív dolog. Ha Makkai álláspontját osztjuk, akkor a dél-erdélyi régió már 933-tól kezdve azonos pályán futott (futhatott) az észak-erdélyivel. Vagyis az uralmi különállás jóval az állam kialakulását megelőzően megszűnt, s hamarabb ért véget, mint a legtöbb magyarországi törzs különállása a 10. század folyamán. Mégis a törzsi különállásnál, amely legalább fél évszázadnyi — vagy még hosszabb — időt fogott át, jóval maradandóbb nyoma maradt az észak- és dél-erdélyi különállás legfeljebb harminc esztendejének. A szubjektív mozzanatokat is le- vagy hozzászámolva ez aligha hihető. S ne feledjük, ez a súlyos ellentmondás a magyarázatoknak azon „könnyedébb" vonulatához kapcsolódik, amely a gyulák dél-erdélyi országából, illetve dél-erdélyi központjából fejtette ki (és meg) az erdélyi vajdaság intézményét. Gyökeresen más a helyzet, ha komolyan,vesszük azokat az érveket, amelyeket fentebb elősoroltunk, s amelyek arra vallanak, hogy a gyulák a 10. század legelejétől egészen 1003. évi bukásukig Észak-Erdélyben éltek és országoltak, ahová a vajdaság legkorábban csak a 12. század utolsó évtizedeiben, ületve a 13. században ért el. A gyulák észak-erdélyisége merőben új magyarázatot igényel az eredendően dél-erdélyi vajdaság kialakulására. E ponton kell újra elővennünk a dél-erdélyi bolgár uralom továbbélésének dolgát. Le kell szögeznünk, mint már 1979-ben is megtettük: „a 10. századi Erdély 106 Makkai László: Századok, 1944. 186-189. L. még Kristó Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 116 -117Makkai László: ET, 285-286. 101 Makkai László: Századok, 1944. 188-189.; Makkai László: ET, 286.
