Századok – 1988

Közlemények - Rényi Zsuzsa: Felvilágosult művelődéstörténeti eszmények tükröződése Schwartner Márton „Statistik des Königreichs Ungarn” c. művében 385/III

388 RÉNYI ZSUZSA népességi adatait, valamint jogrendszerét és közigazgatását öleli fel. Lényeges többlete a monográfiának (amit ugyan a szerző nem jelöl meg előzetesen a tematikában) az oktatási s műveltségi viszonyok részletes bemutatása. Az egzakt adatközlésen kívül Schwartner arra a kérdésre igyekezett választ keresni; mit kell tennie azért, hogy Magyarországból korszerű állam váljék. Szintézisének legérdekesebb részei azok, ahol erre a kérdésre ad választ. Művelődéstörténeti eszményei A továbbiakban a „Statisztiká..."-nak az oktatásról s a kultúráról írt fejezetei (Schul- und Aufklärungs-Anstalten; Literatur, VI. fejezet, 497—571. 1.) alapján igyekszünk Schwartner koncepciójára következtetni. Mint ismeretes, a korabeli felvilágosult gondolkodás egyik alapkoncepcióját az oktatás, a nevelés és a kultúra fontosságáról vallott nézetek alkotják. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a művelődés diszciplínáját az „Aufklärung-Anstalten" címmel jelöli meg. A 18. század írói s gondolkodói legnagyobb sikereiket a közvélemény formálásában érték el, s ambíciójuk is erre irányult. Mivel az emberiség haladásának s az „értelem" fejlődésének útját azonosnak tartották, arra következtettek, hogy az „értelem" képviselőinek, az íróknak, tanítóknak s mindenfajta szellemi foglalkozású embernek a feladata a tudomány és a kultúra fellendítése; — ezzel érik el az ország boldogulását és felemelkedését. A kor kulcsszavával szólva, a „haza jólétéről" van szó, mint ezt a Bevezetés 11. paragrafusában olvashatjuk, ahol a statisztika „haszna"-ként ezt jelöli meg. Mind a mű egészében, mind a művelődési fejezetben a szerző azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha feldolgozása pusztán száraz adatközlésre vonatkozna. Szinte bizonyosnak vehetjük, hogy ezt a cenzúra várható — s valóban megtett — kifogásai miatt tette. Semmiképpen sem akarjuk azonban ezzel azt állítani, hogy magát a statisztikai megközelítést is azért választotta volna, hogy kevésbé hívja ki maga ellen a cenzor haragját, hiszen (mint arra már fentebb utaltunk) épp a statisztika műfaját s „modem" módszerét tartotta alkalmasnak arra, hogy hitelesen mutassa be „az állam fő jellemzőinek összességét." (Bevezető) Valójában azonban az egzakt tények mögött ott rejtőznek kritikai megjegyzései és javaslatai is. A nagy adatanyag csoportosítása, a fontosnak tartott kérdések kiemelése már magában is fogódzót nyújt, egy-egy megjegyzése, illetve a cenzúra utalásai a törölt szövegrészekre megvilágosítják számunkra Schwartnernek csak félig-meddig kimondott felfogását.1

3 ,3

Az 1796-ban elkészült Statisztikát végül csak 1796-ban lehetett kinyomtatni, mivel a cenzúra sok kifogást támasztott ellene, bár az egyik cenzor barátja és kollégája, J.Chr. Engel volt, aki nagyra becsülte Schwartner munkásságát. A másik cenzor azonban sok húzást eszközölt, s több változtatást kívánt. A Statisztika jelentőségéről a következő szakirodalmi műveket Id: Márky Hugó: Schwartner Márton és a statisztika állása a 18—19. század fordulóján, Bp. 1905. Lukcsics Pál'. Schwartner Márton élete és tudományos jelentősége, Veszprém, 1914. Kosáry Domokos: A hazai statisztika kezdetei és a felvilágosodás a 18. század végén, V. Statisztikatörténeti Vándorgyűlés előadásai, Gödöllő, 1968.