Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
ERDÉLY A 10. SZÁZADBAN 31 Dél-Erdélyben.10 3 Ám, mint fentebb már kifejtettük, ha csak néhány rövid évtizedre szűkítjük a bolgárok dél-erdélyi uralmát a magyar honfoglalást követően, ekkor e különbségek Észak- és Dél-Erdély között hamarosan, talán már a 10. században eltűntek volna, mielőtt még tudomást szereztünk volna róluk. Ugyanis ha az észak-erdélyi honfoglaló nemzetségek legkésőbb 932-ben birtokba vették volna Dél-Erdélyt, ott is ősfoglalókként szerepeltek volna, tehát Dél-Erdélynek is lettek volna honfoglaló nemzetségei. Azok a toponimiai különbségek is, amelyek a 9-10. század fordulóján, a magyarok megjelenésével, éppen csak-jelentkezni kezdtek Erdély északi és déli fele között, Dél-Erdély korán magyar kézre jutásával megszűntek volna. Az Észak- és Dél-Erdély közti mély különbségek magyarázatára nem tűnik elégségesnek a Makkai feltevése alapján adódó húsz-harminc esztendő. Ha a két erdélyi régió közti fejlődésbeli eltéréseket kellő súllyal mérlegeljük, csak arra a következtetésre juthatunk: nem harminc, hanem legalább háromszor (vagy négyszer) harminc esztendei eltérő irányú fejlődés képes csak ilyen különbségeket produkálni. A sok forrás együttes elemzéséből levont következtetés nagyon erőteljesen amellett vall, hogy Erdély északi és déli részének sorsa huzamos (évszázadnyi) időn keresztül eltérő módon alakultV Mivel a magyarság jelenléte Észak-Erdélyben a 10. század legelejétől nem lehet vitás, csak arra gondolhatunk: Dél-Erdélyben élt tovább, egészen all. század elejéig, az ott a 9. században kialakult és fennállt bolgár » uralom, Ebbeli tételünk megtámasztására még egy közvetett bizonyítékunk van. Ez pedig az erdélyi vajdaság kialakulásának kérdésköre. A kutatásnak az a vonulata — „maior et senior pars" —, amely Gyulafehérvár központtal Dél-Erdélybe helyezte a gyulák országát, „könnyedén" meg tudta magyarázni az erdélyi vajdaság létrejöttét. Pauler Gyula és Györffy György arra gondolt, hogy az erdélyi vajdaság neve Gyula, a törzsvajda (azaz törzsfő) tisztének nevéből alakult,104 Makkai László arra, hogy a gyula méltóságnevet a gyulák népe a szláv vojevoda (.hadvezér') szóval adta vissza, s „ebből az elnevezésből alakult később az erdélyi »vajda« méltóságnév".10 ' E feltevések mindegyike az erdélyi gyulához kapcsolja az erdélyi vajdaság kiindulópontját, s annak létrejöttét Dél-Erdélyre lokalizálja. Az erdélyi vajdaság kialakulásának színterével és korai kiterjedésével már régóta semmi probléma nincs. Makkai László 1944-ben máig ható érvénnyel dolgozta ki a vajdai hatalom területi fejlődésének menetét. A vajda kezdetben nem volt egyéb, mint gyulafehérvári ispán, akinek hatásköre eredetileg csak Dél-Erdélyre terjedt ki, Észak-Erdélyre nem. Kétségtelenné teszi ezt az a körülmény, hogy 1164-ben még dobokai, 1201-ben pedig kolozsi ispánokkal találkozunk az oklevelek méltóságsorában, holott „a 13. század után ezek között sohasem fordulnak elő, mert nem a király, hanem a vajda nevezte ki őket", Kolozs és Doboka megyék csak a 12—13. század fordulóján jutottak a vajda hatásköre alá. A szolnoki ispán azonban még ekkor sem. 1214-ben ugyan az erdélyi vajda egyszersmind szolnoki ispánként szerepel, de már a következő évben más a vajda és más a szolnoki ispán. Egészen a 13. század második feléig (1263-ig) kellett 1 0 3 Makkai László: ET, 590., 274. 104 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Arpádházi királyok alatt I. Bp. 1899.3 218.; Gyötffy György: MT, 764. 10 'Makkai László: ET, 283.
