Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
376 ZÁVODSZKY GÉZA popularizálódásáról, a legfontosabb földrajzi, történeti, gazdasági, jogi ismeretek további terjedéséről a csak magyarul olvasó, s a politizálásnak el nem kötelezett rétegek körében? Választ keresve, a politikai irodalom műfaji határait átlépve, a népszerű olvasmányokat, az éppen csak bontakozó ifjúsági és ismeretterjesztő irodalmat, útleírásokat stb. is meg kell vizsgálni. Megjelenik-e, növekszik-e (arányában) az amerikai tárgy a francia háború megindulását követően egyre érezhetőbb represszió, és az — egyelőre — növekvő társadalmi-politikai feszültség légkörében? Voltaképpen az ismeretterjesztő irodalomhoz sorolhatjuk az 1789—1792 között megjelent — már áttekintett — Mindenes Gyűjteményt is. A történeti-földrajzi érdeklődés kapcsán ugyancsak utaltunk Molnár Keresztély János Könyv-házára. A Magyar Könyv-ház köteteiben tallózva, immár mellőzve a közép- és dél-amerikai útleírásokat, két észak-amerikai tárgyú munka érdemel figyelmet. Az egyik Dávid Schöpf, a másik Isaac Weld műve.169 Vizsgálódásunk szempontjából azért érdekesek, mert mindkét írás kritikusan, olykor fölényeskedve, helyenként csaknem ellenségesen ábrázolja az amerikai életet. „Vannak benne a jó elleni morgások" — jegyzi meg a magyar szerző, aki ismételten helyreigazítja a nyerseséget, barbárságot, az előkelő iskolák hiányát kifogásoló Weidet például annak leszögezésével, hogy Amerikában igenis vannak jó görög-latin iskolák. Bizonyítva látjuk tehát a tollforgató — különben ex-jezsuita világi pap — Molnár tájékozottságát és Amerika iránti rokonszenvét, de az sem érdektelen, hogy itt a korabeli magyar olvasó olyan amerikai jelenségekkel és ellentmondásokkal is találkozott, amelyeket a polgári Amerikáért lelkesedő magyar aufkléristák nem vettek észre, vagy — talán jogosan — másodlagos jelentőségűnek ítéltek.170 A Schöpf útleírása alapján készült kivonatban egyébként, az amerikaiak gyermekded tulajdonságairól szóló anekdoták között a farmer kitűnő jellemzését találjuk: „Én takács vagyok, s egyetemben varga, patkócsináló, szántó-vető, kertész, s ha kell katona is. Magam sütöm kenyeremet, sörömet én főzöm; disznómat magam metszem le; fejszémet, késemet magam köszörülöm; színemet amott építtém; beretválok, eret vágok gyógyittok.'"71 A Ratio Educationis, mely a gimnázium felső tagozatában a négy kontinens földrajzának tanítását tervezte, s hozzá előírta a tankönyvek és térképek használatát, új forrását nyitotta meg a tengerentúli világról megszerezhető ismereteknek. Bár a protestáns iskolaszervezet az autonómia védelmében ellenállt a Ratio bevezetésének, az első olyan magyar nyelvű tankönyvet, amelyben „A Föld leírása" is olvasható, éppen református gimnáziumban, Pápán vezették be az oktatásba. A pápai tantervet az ott tanító, Utrechtet, Göttingát járt professzorok, Márton István és Láczai Szabó József (1764— 1828) a német filantróp pedagógia hatása alatt állították össze. Mint Láczai Szabó könyvének bevezetésében írja: „Mióta (...) az ifjak nevelésére a nagylelkű Seilerek, Bassedowok, Kámpék, Saltzmannok, Resewitzek kezdették egész gondjokat fordítani [...] a nevelés legutolsó [legújabbj céljának tétetett, hogy mennél több értelmes, jószívű, ,69Reise durch einige der mittlem und südlichen Vereinigten Nord-Amerikanischen Staaten nach Ost-Florida... von David Schöpf, Magyar Könyv-ház 1794. VI. 151—163. Isaak Weld munkájának Molnár 1801-es berlini kiadását olvasta, Magyar Könyv-ház XVII. 1802. 4—25. 170 Ilyen például a fehér rabszolgaság intézménye. „Nagy a nyomatás szabadsága" — olvassuk Schöpfnél, de hozzáfűzi, hogy a függetlenségi harc idején mégsem volt szabad a filggeüenség ellen írni. Ez utóbbin azonban a magyar patrióták aligha háborodtak fel. l7l Magyar Könyv-ház VI. 1794. 152.
