Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 373 Belgiumban [...] ők semmi egyebet nem tettek, mint midőn a legnagyobb hatalommal ellátva nem mutatták magukat ahhoz méltónak, akkor az uralkodás eredeti ráruházását visszavették tőlük, s magukat a régi állapotba helyezték vissza, s ez a tett oly természetesnek látszik, hogy — miként magánszerződést, ha egyik részről a szerződést be nem tartják — fel lehessen bontani és meg lehessen semmisíteni."153 A tömör fogalmazás mögött az amerikai változások egyetemességének sokkal mélyebb átgondolása rejlik, mint ahogy azt első olvasásra gondolnánk. Berzeviczy, aki már 1783-ban a Török Lajos vezette miskolci szabadkőműves páholy tagja, 1789. május 12-én a budai „Első ártatlanság" páholyban fölolvasott egy dolgozatot — Bemerkungen über die Mauerey —, melyben a szabadkőművesség szerepének szokásos egykorú túlértékelésével a történelem folyamatáról alkotott gondolatait adja elő. A világtörténelem azt bizonyítja, hogy a hatalmat a bölcsesség teszi ártalmatlanná. A szabadkőművesség hivatása, hogy a morális világot, az emberi szenvedélyeket irányítsa. Az emberi természet sajátja, hogy a korlátlan hatalommal, gyakran kegyetlen módon, visszaél. „Anglia a szabadság hazája, ahol az emberség, a jog igen magas fokon áll, amerikai gyarmatait mégis nyomasztó zsarnoksággal kezelte. Nem akarok ennek elemzésébe elmerülni [...], hogy jogos volt-e, amit a meggyötört amerikaiak tettek. Az eredmény őket igazolta. — Az amerikaik számunkra a bátor, szabad nemzet megtestesítője."154 A továbbiakban kifejti, hogy az amerikaiak első szövetsége a kőművesség révén jött létre, a kőművesség megteremtette összhang nélkül nem nyerhették volna meg nagy játszmájukat. Figyelemre méltó, hogy Berzeviczy jól ismeri az amerikai szabadkőműves szervezetet múltját és szerepét a függetlenségi háborút megelőző időkben és a küzdelem éveiben. Ennél is érdekesebb azonban a Göttingában tanult fiatal politikus ítélete Angliáról, mely a szabadság hazájaként lett Amerika zsarnokává. A magyarországi felvilágosodásban — mint arra már utaltunk — az angliai vívmányok elismerése logikusan vezetett az amerikai függetlenségi háború és az abban született intézmények igenléséhez. Berzeviczyhez hasonlóan nem kevésbé lelkes szabadkőműves a sokoldalú Nagyváthy János. A fölvilágosult rendiséget képviselő politikai írások között érdekes színfoltot jelentenek szép magyar nyelven fogalmazott röpiratai. Szabadkőműves utópiájában (A tizenkilencedik században élt igaz magyar hazafinak öröm-órái)15 5 az angolok, az amerikaiak, a franciák tettei — „ezt cselekedték az anglusok, utánok az ámerikaiak, franciák" — az emberi szabadság és egyenlőség megvalósulásának fokozatai, melyhez — reményeit kivetítő jövőképében — „a nemes szívű magyarok" is hozzájárultak. Még mindig az angol-amerikai-magyar párhuzamnál maradva, a teljesség kedvéért említsük meg: akad példa arra is, hogy nemesi reformer, körültekintő mérlegelés alapján, az amerikai változattal szemben az angolt részesíti előnyben. Skerlecz Miklós, utóbb a kereskedelmi bizottság igen tevékeny tagja, nemcsak a szerinte szélsőséget képviselő francia és lengyel változatot veti el, hanem az a véleménye, hogy a „vegyes államformát" mutató amerikai gyarmatokkal szemben, ahol „mégis a demokrata elem "'Egykorú kiadás nincs. Latínul: Benda i.m. I. 92—106.; magyarul: Austria uralma Magyarországon. Ford. Kemény Gábor. In: Ballai Károly: A magyar függetlenségi nyilatkozatok története. Bp. 1935. 35—36., id. 47—48. 154 Id. H. Balázs Éva: Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus, 1763—1795. Akadémiai, 1967. 141. A német eredeti uo. 313—316. 155 A címlapon: A Nagy-szívűségnél, 1900. (Valójában 1790-ben.)
