Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
374 ZÁVODSZKY GÉZA a túlnyomó, Anglia mutat egyedül példát arra, hogyan kell a három hatalmat egyenletesen elosztani".1 '6 Míg a nemesi reformerek éppen egyik legképzettebb alakját már meggondolkoztatja az amerikai társadalom és intézményrendszer tisztán polgári jellege, a plebejus, a nemzeti program iránt valamilyen okból közömbös szerzőket az angol-amerikai és Habsburg-magyar párhuzam helyett éppen ez vonzza. Molnár János, a németül író, de magát szlováknak valló pesti evangélikus lelkész például, miután védelmébe veszi II. József rendszerét, annak halála után II. Lipóttól várja azokat az új törvényeket, melyek kedveznek a polgárságnak, az iparnak, s melyek következtében megdől az arisztokraták uralma, mint Amerikában Franklin által. Nem feledkezik meg a parasztságról sem. Reméli, hogyha a pór felemeli erős hangját, még a következő országgyűlés előtt akad emberbarát, aki fölszabadítja „egy Mirabeau tüzes lelkével és egy Franklin szívós erejével". 157 Belnay György pedig, a pozsonyi királyi akadémia jogtanára, mikor a rendi országgyűlésben hangoztatott azon álláspont ellen tiltakozik, hogy hivatalt továbbra is csak a nemes viselhessen, a következőket írja: „Az ilyen, az autokrácia által a polgárok számosabb osztálya ellen hozott constitutiók voltak mindig a nagy forradalmak előidézői. Új példát mutat erre a 13 amerikai tartomány, kiket az egy Franklin tanácsa és munkája szabadított fel a kemény angol uralom alól."15 8 Martinovics könnyed tollal és sokszor fűzi szövegébe az amerikai köztársaság nevét, általában más polgári vagy polgárosuló államokkal, Franciaországgal, Angliával, Hollandiával együtt emlegetve, de a nála megszokott, a részleteket mellőző, inkább sejtetni, mint megmagyarázni akaró módon. Nyilvánvalóan tudott annyit Amerikáról, mint a kor legműveltebbjei, de olyan tudatos, részletekbe menő tanulmányokat, mint Hajnóczy, aligha folytatott. Mivel Martinovics írásos hagyatékának számottevő része sajátos módon kémjelentés, Amerika — ezekben — negatív összefüggésekben, esetleg nemzetközi szabadkőműves-jakobinus összeesküvés részeseként vagy helyszíneként jelenik meg. A szabadkőművesség szerepének túlbecsülése — így vagy úgy — Martinovicsra is jellemző. Korai filozófiai munkájában (Mémories philosophique ou la nature dévoilée, Ï787) a polgári és vallási társadalmon kívüli titkos társaságok hivatásáról szólva az egészséges filozófia terjesztésében és az uralkodók zsarnokságának ostorozásában, megemlíti, hogy „napjainkban [...] létezik néhány Angliában, Franciaországban és Amerikában [jó társaság], megannyi forrása az emberiséget szolgáló jótéteményeknek".159 Széles körben elterjedt röpirata, a névtelenül megjelentetett Oratio ad proceres et nobiles regni Hungáriáé...(1790. április), melyet Laczkovics magyarított és szélsőségeiben kiélezett,160 szintén többször hivatkozik Amerikára. Az „immortalis Americanorum Respublica" azon boldog országok közé tartozik, ahol nem érvényesül a papság befolyása.16 1 156 Genuina constitutionis Hungaricae post adoptatam pragmaticam sanctionem principia. Id. Marczali Henrik: Az 1790—91. országgyűlés. Bp. 1907. II. 336. '"Politisch-kirchliches Manch Hermaeon... 1790. Id. Marczali i.m. 103. l58 Reflexiones cunctomm Hungáriáé civium non nobilium... 1790 Id. Marczali i.m. II. 164—165. '"Filozófiai írások. Ford. Kolozsvári Grandpierre Emil. Bp. 1956. 143. Franciául: Benda i.m. I. 27. 160A Magyarország gyűléseiben egyben-gyűlt métóságos és tekintetes nemes rendekhez 1790-dik esztendőben tartott beszéd. 1791. mBenda i.m. I. 125., 144.
