Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 371 célkitűzéseknek megfelelően határozta meg írásainak tárgyát és az ismeretek színvonalát. „Sokan azt mondhatják — írta — mind tudjuk azt, ami a Gyűjteményben van. Megengedjük: úgy, de nem tudják feleségeik, s gyermekeik [...J"145 Tekintetét elsősorban a hazára függesztette. Annál érdekesebb, hogy úgy ítélte meg: az Újvilággal kapcsolatos ismeretek bizonyos körére „a harmadik szint" embereinek is szüksége van. Elsőként „Amerika feltalálásának rövid leírásá"-val örvendezteti meg az olvasót. A színes, eleven, részletes leírást Kolumbusz életéről és útjairól több folytatásban közli, nyilván Campe Die Entdeckung von Amerika (1793-ban magyarul is megjelent) műve nyomán.146 Máshol Szombathy János sárospataki professzor értekezik az amerikai őslakók eredetéről. Igen szabatos, ma is helytálló magyarázatot ad. Mint írja, egyes tudósok szerint az amerikai emberek Amerikában teremtek, „mint a fű". „De más fontosabb histórikusok, akik nem kételkednek abban, hogy az egész emberi nemzetség egy vérből származott", úgy vélekednek, hogy az indiánok ősei a Beringszoroson át jutottak Amerikába. Bizonyíték erre például, hogy mind a tunguzok, mind az amerikai őslakosok szakálltalanok. Tartalmaz persze a cikk mai szemmel fantasztikus elemet is eleget. Mély meggyőződéssel taglalja a perui nyelv magyaros szólásait, bizonyítandó, hogy az inkák ugyanazoktól a szkítáktól származnak, mint a hunok, magyarok.14 7 Jól illeszkedik Péczeli népművelő programjába Franklin természettudományos eredményeinek népszerűsítése. A villámhárítóról kétszer ír. Már Magyarországon is találhatni, Eszterházy herceg állíttatott fel ilyet nyári lakában.14 8 Olvasható Franklinnak a korabeli magyar sajtóban oly sokszor megjelent sírfelirata is.14 9 1790-ben a társadalmi ellentétek kiéleződése, a politikai mozgalmak kibontakozása, a hatalom megingása nyomán a politikai röpiratok addig nem látott áradata indult meg. A francia forradalom keltette figyelemmel tetézett élénkség, mint láttuk, az újságokat is jellemezte. Amíg azonban ott a korszerű eszmék terjesztésének módja minden színesség mellett, már csak önvédelemből is, megtörtént események és legális dokumentumok ismertetése, a névtelenül megjelent röpiratok egy része a műfajból s persze az anonimitásból következően magasabb elméleti szinten és nyíltan érvelő, vitatkozó modorban adja elő — például az amerikai fejlődés tanulságait. A legelmélyültebbek e tekintetben is Hajnóczy közjogi-politikai munkái. Filológiai konkrétsággal amerikai jogalkotás ismerete a Ratio proponendarum in Comitiis Hungarie legum (1790) című latin nyelvű kéziratában mutatható ki, amelyet a megyei követutasításokat készítő bizottságoknak szánt. A vallás ügyében azt javasolja, hogy „teljes egészében fogadjuk el azt a törvényt, melyet 1786-ban az Amerikai Egyesült Államok hoztak. Tőlük kaptuk a kukoricát és a dohányt, s lám megtermi hazánk földje is. Nem kétséges, hogy ez az emberiességet lehelő térvény nálunk is gyökeret verhet, mint ott, azaz erősebbé teheti a polgári egységet".150 Politikai szabadság ugyanis nem létezhet vallás,45 A magyar sajtó története I. 221. '"«Mindenes Gyűjtemény 1789.1. 35—47., 85—91., 345—346., П. 22—27. 147 Uo. I. 54—55. Az ötlet régebbi. A Pressburger Zeitung pl. Gedanken von dem Übergang der Hunnen nach Amerika címmel közölt cikksorozatot (1766. 79., 81., 85., 87. sz.) 148Mindenes Gyűjtemény 1789.1. 173—174. ,4 'Uo. 1789. II. 351—352. '^Hajnóczy József közjogi-politikai munkái. S.a.r. Csizmadia Andor. Akadémiai. 1958. 91—92.
