Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
30 KRISTÓ GYULA Hungarie) csatolta".9 7 Nyilván azért tette ezt. mert a megelőző évtizedekben, lényegében már a gyulák 10. század eleji észak-erdélyi mgtelepedése óta, nem tartozott Magyarországhoz, vagyis az Árpádok uralma alá. 5. A bolgárok Erdélyben A 9. századi erdélyi bolgár uralomra - „egyértelmű és jó régészeti bizonyítékok" mellett - 892. évi írott adatból lehet visszakövetkeztetni. „Ebből tudjuk, hogy a bolgárok A 9. század folyamán rátették a kezüket Erdély sóbányáinak egy részére, s kereskedtek is az alattvalóiktól kibányászott sóval". A régészeti adatok alapján a 9. században Dél-Erdélyre szorítkozóan lehet bolgár népességet kimutatni Erdély területéről. „Singidunum fehér kőfalakkal védett római-bizánci várát a hódító bolgárok a 9. században Belgrad-nak »Fehér várnak« nevezik, a szláv nyelv uralomra jutását Bulgáriában az utolsó török nevű kán, Omurtag halálától számíthatjuk (831)." A Maros menti bolgárok központja is itt, „Apulum római, fehér kőfalai között", az általuk Belgradnak nevezett erősségben volt.98 A dél-erdélyi bolgár fennhatóság 10. századi sorsát illetően háromféle nézet van jelen a mai magyar történetírásban. Az egyik felfogás szerint (Györffy György, Bóna István képviseli ezt) már a 9. század végi erdélyi magyar honfoglalással véget ért a bolgár uralom, a kevés számú bolgár elem magyar fennhatóság alá került.9 9 Makkai László - mint ismeretes - legkésőbb 932-re tette (Maszúdí alapján) Dél-Erdély magyarok általi elfoglalását.10 0 Mi — elsősorban a 14. századi krónikakompozíció Keánnal kapcsolatos 66. fejezetére támaszkodva - az 1010-es évekre helyeztük ezt, s e Keánban a kagánt (szlávul vajdát), a dél-erdélyi bolgár uralom képviselőjét láttuk.101 Felfogásunkat Györffy azzal kísérelte meg cáfolni, hogy az általunk hasznosított krónikahelyet „nem hitelt érdemlő forrás"-nak minősítette.10 2 Mint oly sok más — jelenleg egyértelműen, megnyugtatóan el nem dönthető — vitakérdésben, ebben is a későbbi kutatások és kutatók hivatottak a „végső" szó kimondására. Vannak azonban a vitatott krónikahelyen kívül egyéb más szempontok is, amelyeket érvényesíteni kell a dél-erdélyi bolgár uralom esetleges továbbélését (vagy 9. század végi megszűntét) vizsgálva. Ezek sorából az egyik mozzanatra már fentebb utaltunk. Makkai - nagyon is méltánylást érdemlő okok alapján — nem számolt azzal, hogy a magyarok a 9. század végén „azonnal egész Erdélyt elfoglalták volna". Az általa elősorolt okokat - „honfoglaló nemzetségek északon, ilyenek hiánya délen, a Marostól északra, ill. délre fekvő területek toponimiai különbségei, Simeon cár hatalma s a király kori vajdáknak sokáig csak Fehér megyére kiterjedő fennhatósága" - magunk is osztjuk. Ezen okok miatt „tűrte meg" Makkai legkésőbb 932-ig a bolgár fennhatóságot "G, I. 141.;SRH,I. 315. "Bóna István: ET, 190-193. '9 Györffy György: MT, 5 94-5 95.; Bóna István: ET, 202-203. 10 "Makkai László: ET, 271-272., 274. 101 SRH, I. 315-316. L. Kristó Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 101-103., 112-113.; Kristó Gyula. l a 37. jegyzetben i. m. 485. 10 2 Györffy György: Századok 1983. 1104. old. 4. jegyz.
