Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
368 ZÁVODSZKY GÉZA eseményekkel kapcsolatban bukkannak föl. Az amerikai függetlenségi háború öröksége, miután a pusztán szenzációt kereső érdeklődés már-már kihunyni látszott, éppen mint a francia forradalom előzménye — nemegyszer túlértékelve, mint a forradalom fő oka — kapott új aktualitást. A Magyar Kurír például 1789. augusztus 8-án „A holtak beszélgetnek az Elyseumban július 15-én" címmel számol be a Bastille lerombolásáról. Charon meghozza 14-e halottait, s megjön egy „nemzeti fecske" is, aki a Bastille falaira fészkelt. Machiavellit beviszi az elhunyt francia politikusok közé, ahol „Verzsénes" megkérdezi: „Ha vajon az amérikai és hollándiai hazafiúság és az aranyos szabdságnak kivívása Franciaországba is elvándorlott volna-é? Nemcsak elvándorlott, mond egy francia lélek, hanem fészket is vert már benne."130 Egy évvel később a Kurír, kissé túlbonyolítva ugyan, az összefüggéseket sokkal egyértelműbben fogalmazza meg. A fejtegetés nyakatekertségét részben az magyarázza, hogy a reichenbachi egyezmény lojális értékelésétől („Fejedelmünk, Leopold nem hibázott, nagy békességet szerzett"), ahogy ma mondanánk, külpolitikai panoráma fölvázolása útján jut el igazi véleménye kimondásáig: „Anglia és Prusszia jégre vitte Franciaországot, — vizes lepedőt terített Svéd-, Lengyel-, Magyarországok alá — Belgiummal szembekötősdit játszott." A tárgyunk szempontjából nevezetes részlet: „Emlékezhetünk az amerikai 11 [?] esztendeig tartott háborúról, mely az anglusokon oly halálos sebet ejtett, melyből sok 100 esztendők alatt — vagy talán soha ki nem gyógyulhatnak. Addig sugdossák a franciák Amerikának fülébe a szabadságot, míg ezek a szabadság lelkétől elevenítve felkelének, és a francia segítség által elveszték az anglusok majd minden amerikai uralkodásukat végképpen." A megsebzett Anglia arra készül, hogy „ezen amerikai szabadságnak egy amerikai szabadsággal áldozzék [...] hogy Franciaországot ugyanezen szabadság kívánásával és belső zene-bonával, a szerencsétlenség oltárán áldozná fel — és hogy ugyanazon éles fegyverrel sebesítené meg Franciaországot, amelytől ó sebeit vette — t.i. a szabadság fegyverével/'"3I Az Elyseumi beszélgetésekben „A Márs Istentől terehbe esett Európa kisasszony szülő ágyban kínlódik — szül minden órán" címmel sokkal rövidebben mondja el ugyanezt. Az orvosok véleménye: „Sok párizsi kontra táncot járt, s az anglusok által Amerikából hozott puncsot iván rá, vére felgyulladott [...]"132 Arról, hogy a felvilágosodás magyar hívei mekkora súlyt helyeztek Franklin népszerűsítésére, korábban már szóltunk. A Kurír Lafayette 1790. június 19-i nemzetgyűlési beszédét hosszan ismertetve, részben idézve hívta fel a jórészt nemesi olvasótábor figyelmét arra, hogy „az amerikaiak teljességgel nem vettek bé maguk közé titulust, mégis ezen nevek: Franklin, Washington [...] az egész világ előtt tiszteletben vágynák".133 A továbbiakban azt fejtegeti, hogy a vagyon úgyis túl nagy szakadékot jelent ember és ember között, szükségtelen azt még címekkel is növelni. A Hadi és Más Nevezetes Történetek eleinte — részben a hatóságok megtévesztése céljából — kizárólag a török háború történetével foglalkozó füzetekből állott, s a harctéri jelentések a későbbiekben is igen nagy helyet kaptak. Mindjárt az első ""Magyar Kurír, 1789. aug. 8. 874—875. l3l Uo. 1790. szept. 14. 1058—1059. ,3í Uo. 1791 aug. 5. 940. ,33 Uo. 1790. júl. 9. 789. I
