Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 369 számok egyikében azonban Franciaországról is olvashatunk, egyelőre még sajnálkozó hangon, mert „megszűnt egyszerre oly testet formálni,melynek feje az uralkodó".13 4 A továbbiakban a lap rendszeresen tudósítja az olvasókat, tárgyilagos hangon, de észrevehető és növekvő rokonszenvvel. A tudósítások forrásértékét növeli, hogy tudjuk, 1791-ben Hajnóczy József Görög Demeter és Kerekes Sámuel munkatársa volt, ő fogalmazta a francia forradalomról szóló híreket.13 5 Nem lehet véletlen, hogy az „éjszaki amérikai státusokról" szóló érdemi híradások ez idő tájt bukkannak föl az újságban. Hajnóczy ezekben az években tervszerűen tanulmányozta az Egyesült Államok viszonyait.13 6 A Hadi és Más Nevezetes Történetek hasábjain találkozunk először azzal a figyelemmel, majd azzal a rohamosan növekvő tekintéllyel, melyet az Egyesült Államok javuló anyagi helyzete teremtett. „Az északi Amerikai Szabad Státus, mely Franklin eszének és Washington fegyverének köszönheti a maga lételét, kezd hovatovább virágzóbb állapotba lenni" — indul a szabályos kis értekezés. A kormány legfontosabb feladatának a költségvetési egyensúly megteremtését tekinti, s valóban, az adósságok kamatait rendesen fizetik. Virágzik a kereskedelem, az amerikai hajók még Kínát is fölkeresik. Vegyes hírek között pontos adatok is szerepelnek. 1789 augusztusától például 1790 szeptemberéig több mint 20 millió dollár volt a kivitel értéke, s az említett időszakban csak a vámbevételek megközelítették a két és fél milliót.137 A rokonszenv a Hadi Történetekben — némi tájékozatlansággal párosulva — szinte elfogultságba csap át. A felvilágosodás korának emberét persze méltán lelkesítették azok a hírek, amelyek alappal vagy alap nélkül, az indiánok civilizálására tett erőfeszítésekről szóltak. Az egyik cikk többek között megemlékezik egy creek főnökről, aki New Yorkban tárgyal, s arra törekszik, hogy egész törzsét „pallérozott élet nemére szoktassa".138 Még az „amerikai szabadság" Achilles-sarka, a rabszolgaság is úgy bukkan fel az első ilyen tárgyú híradásban, mint aminek eltörlésében Amerika jár az élen.13 9 Igaz, egy későbbi írásban a lap már tájékozottabb, a rabszolgaság létezik, de ki fogják irtani. A kvékerek máris emberhez méltó módon bánnak az afrikaiakkal.14 0 Az amerikai hadsereg föloszlatása — ami mögött belső társadalmi feszültségek is meghúzódtak — a jövőbe pillantó magyar számára szinte az utópia színében tűnik föl: a legnagyobb tanulság, amit Európa Amerikától vehet, nem is annyira a hadakozás emberségesebbé tétele, mint inkább az, hogy Amerika nem is akar hadat viselni, megelégszik azzal, ha kereskedelmi hajóinak zászlói lobognak egyik kikötőtől a másikig.14 1 134 Id. A magyar sajtó története I. 132. mKazinczy írja: „Hajnóczy nagy tudományú ember volt és képzelhetetlen munkásságú. A francia revolúciónak előmenetelét mindig leste és róla protocollokat vitt. 1791-ben a Görög Demeter és Kerekes újságában б dolgozta ezen articulusokat, én magam is sok ízben leltem őket ebben a dologban [...] Kazinczy megjegyzései Szirmay Antal: Jacobinorum Hungaricorum História című munkájához. Benda Kálmán: A magyar jakobinus mozgalom iratai. Bp. 1952—1957. Ш. 368. l36 Bartsch 1789. dec 25-én azt írta Hajnóczynak, hogy az amerikai alkotmányt tárgyaló bizonyos munkát — melyet nyilván Hajnóczy kért — igyekszik számára megküldeni. (Vö.: Kókay. Hajnóczy József és Széchenyi Ferenc kapcsolata C.D. Bartschcsal i.m. 91. l37 Hadi és más Nevezetes Történetek 1791. júl. 5. 29. 138 Uo. 1790. nov. 16. 614—615. ,39 Uo. 1790. aug. 27. 257. 140 Uo. 1790. dec. 7. 710. ,4l Uo.
