Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 367 adják az apropos-t.12 5 „Már most a patrióta lengyelek az б úgynevezett Királyos Közönséges-társaságoknak belső jobbításában foglalatoskodván azt beszélik az Ország gyűlésében, hogy ezen mostani lengyel királynak halála után egy punktum királyok se légyen, hanem egész Szabad-társasággá tegyék országjokat. — Kezdenek minden nemzetek a Vasinkton filosofiájával élni, és midőn Európában monarchiák volnának felálló félben, a francia nép anglus szabadságra sóhajtozik".126 Ugyanez máshol, egyértelműbben Franciaországra vonatkoztatva: „Mióltától fogva Amerika az anglus jármot nyakából kivetvén szabad társasággá lett, azólta minden nemzetek ezen arany szabadság után ásíttoznak, és a franciákra is a Vasinkton filosofiájának szele fuvallott [...]"12 7 Az egyre erőteljesebben kibontakozó nemesi-nemzeti ellenállás szelleme és a francia forradalom híranyaga 1789-től immár két országos jelentőségű és rohamosan növekvő példányszámú magyar hírlap hasábjain találkozott. A Szacsvay szerkesztette Magyar Kurír mellett 1789-től fölvilágosult és patrióta főnemesek támogatásával, Görög Demeter és Kerekes Sámuel szerkesztésében Bécsben egy második magyar nyelvű lap, a Hadi és Más Nevezetes Történetek is megjelent. A két újság együttes példányszáma népszerűségük tetőpontján elérte a pozsonyi Magyar Hírmondó legnagyobb példányszámának ötszörösét, s akkor még nem is vettük figyelembe a latin nyelvű, de fölvilágosult Ephemerides Budenses és a helyi jelentőségű — bár országosan olvasott — Erdélyi Magyar Hírvivő példányait. Az előzmények és a példányszámok ismeretében nem egészen meglepő, hogy a lapok anyaga „a harmadik szinten",128 a parasztok között is terjedt.12 9 Az Amerikáról szóló sajtóközleményekre általában — és Szacsvay lapjára különösen — jellemző, hogy azok főként a francia forradalom híreivel együtt, a francia 125 Az amerikai forradalom egykorú, magyar párhuzamokat is kínáló lengyelországi visszhangjához lásd: Sokol, Irene M.: Eighteenth-Century Polish Views on American Republican Government és Kusielewicz, Eugene: Poland's Changing Attitudes toward the American Revolution. In: Király, Béla К.— Barany George i.m. 89—96., 97—106. Lengyelország maradék függetlensége és a politikai erjedés valamivel kedvezőbb feltételeket teremtett a magyarországinál a korszerű eszmék terjedéséhez, másrészt az amerikai fejlemények megítélése nem annyira egyöntetűen kedvező, mint Magyarországon, amiben a belső küzdelmek tükröződnek. A Gazeta Warsawka egyébként már 1776. május 25-i számában közölte Thomas Paine Common Sense című röpiratának részletét, amelyet érdekes módon — akárcsak Zinner — Samuel Adamsnak tulajdonított. Raynal 1781-ben megjelent Révolution de lAmérique című műve két év múlva 1783-ban lengyel fordításban is napvilágot látott (vö.: Sokol i.m. 91., 92.). Nem zárható ki, hogy Kováts Mihály lengyel forrásból többet tudott az amerikai függetlenségi harcról, mint amennyit például a Pressburger Zeitungban olvashatott. ,26 Magyar Kurír, 1789. jún. 24. 659. l27 Uo. 1789. máj. 27. 566. n*Kosáry Domokos (lényegében Szekfií Gyula gondolatmenete nyomán kialakított) terminológiája szerint. n9 Péczeli József, komáromi református lekész, a szintén 1789-ben indult Mindenes Gyűjtemény szerkesztője írja, hogy „vágynák olyanok [falusi plébánosok], akik mikor a Gyűjteményt, Hadi Történetet vagy Magyar Kurírt veszik, s olyat látnak benne, mely a szegénységnek is hasznára vagyon, tizet, tizenkettőt magokhoz hivatnak, s elolvassák elóttök.". (Mindenes Gyűjtemény 1790. márc. 20.). A Kancellária által 1790-ben újólag kidolgozott instrukció szerint arra különösen figyelni kellett, hogy a sajtóban ne jelenjék meg olyan cikk, mely a parasztságot ellenállásra, nyugtalanságra, lázadásra indíthatná. Sándor Lipót nádor ilyen tekintetben aligha lehetett megelégedve a magyar hírlapokkal, mert több ízben is kifogásolta (például 1792. nov. I9-én I. Ferenchez írott levelében), hogy a bécsi magyar újságokban a francia forradalomról közölt hírek eljutnak a parasztokhoz. (Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Bp. 1926. 567—569.)
