Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 361 A magyar újságolvasók kinevelésében, a politizáló hazai közvélemény és társasélet fejlesztésében korszakos jelentőségű Hírmondó már az első számban, „A világnak mostani állapatja" című körképben tömör összefoglalását adta „a háborúságnak", mely „a tengeren és Amerikának északi részén" dúl, mert az „Európából ezen Amérikának szélére szakadt britanniai nép", miután a franciáktól többet nem kellett félnie, az adófizetést megtagadta, a teavámot nem fizette, az angolok teáját pedig a tengerbe szórta. Amikor a kár megfizetésére akarták kényszeríteni, fegyvert ragadott. „Britannia sok okokra nézve nem sokra mehetne vélek [...] Némely német fejedelmektől sok pénzen váltott s oda ellenek küldött seregek is keveset tehettenek [...] Elhatalmasodván az amerikaiak, Britanniától való függésekről nyilván lemondának, és már szabados népként a francia királlyal szövetséget kötének."96 Az ily módon tájékoztatott olvasó ezután némi késéssel rendszeresen megkapta a hadiesemények krónikáját tengeren és szárazföldön, a kanadai határtól Georgiáig. Nem lett volna azonban Rát Schlözer tanítványa, ha megmarad a referáló szinten, és a folyamatosan közölt híranyagot nem kíséri magyarázatokkal. A Tudósításban jó előre leszögezte, hogy lapja nem más újságok magyarra fordítása. „Ilyen csekély szándéka soha nem volt annak, aki ezen írást magára vállalta." Értesüléseit pedig, amennyire lehetséges, „a kútfőből, azaz minden nemzetnek tulajdon írásaiból s hírlelő leveleiből fogja venni",97 még ha emiatt a tájékoztatás a német lapokhoz képest olykor késne is. A Magyar Hírmondó Rát szerkesztette három évfolyama arról tanúskodik, hogy a függetlenségi háborúra vonatkozó anyagot többnyire az angol és részben a francia sajtóból merítette. Rát 1779-től Magyarországon élt, és a világ eseményeivel egy magyarországi értelmiségi lehetőségeinek szintjén ismerkedett. Rendkívül tanulságos, mint szabadul meg fokozatosan az angol sajtó célzatos előadásának hatásától, mely hatás a „pártos amerikaiak" kifejezés szórványos fölbukkanása mellett leginkább a — ténylegesen meglévő — nehézségek részletes bemutatásában érhető tetten. Ahogy sikerül egyre több forrásból tájékozódnia, úgy érti meg egyre mélyebben a konfliktus lényegét és kilátásait. Már bosszantja is a megbízhatatlan és tendenciózus angol eredetű híranyag. „Amerikának állapotja miben légyen, azt alig tudhatni." Amit az angolok írnak, azt a franciák és hollandok azonnal megcáfolják. Idéz ugyan az angolok győzelmi jelentéseiből, de hozzá is teszi: „minthogy hitelre méltó tanúbizonyságaik nincsenek, jobb azokat számba sem vennünk [...].9 8 Amerikai forrásra Rát viszonylag ritkán hivatkozhat. Franklinról írott jellemzését mindenesetre egy ilyen közvetlenül Amerikából érkezett, s hitelesnek mondott levélre hivatkozás előzi meg. Ugyanitt végre mértékadó képet alkothat a kongresszusban folyt vitákról, az ott uralkodó tényleges erőviszonyokról, a létező és a behódolást szorgalmazó, de véglegesen elszigetelődő kisebbség becsületvesztéséről — szemben a brit sajtó túlzott reményeivel vagy csupán propagandájával.99 Donath nevű — nyilván magyar — megbízottja mintadarab alapján Magyarországon gyártott posztót ajánlott eladásra, amelyet Beelen-Berthollfnak tett közlése szerint is a bécsi árhoz képest 40 %-os haszonnal lehetne értékesíteni. (Uo. 327—328.) •^Magyar Hírmondó, 1780. 1. sz. (jan.l.,) 97 Uo. 1780. (Az első szám előtt) nov.17. 98 Uo. 1781. 11. sz. (febr. 7.) 87—88. "Uo. 1780. 33. sz. (ápr. 22.) 260.
