Századok – 1988

Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III

354 ZÁVODSZKY GÉZA Schlaners... című röpirat adatait is, de az író, „Johann Zinner" és a Grossing ellen megjelentetett röpirat szerzőjének azonosságára nem utal.62 Elég valószínű, hogy Zinnert is azok között az új, Bécsben végzett tanárok között kell keresnünk, akiket a Norma Studiorum közreadása után neveztek ki. Amennyiben valóban Bécsben végezte az egyetemet, a fölvilágosult abszolutizmus jeles ideológusainak tanítványa volt. Martininél természetjogot, Sonnenfelsnél közigazgatástant, kereskedelem- és pénzügytant hallgathatott. A fölvilágosult abszolutizmus híve lett, s úgy tűnik, élvezte is az uralkodó bizalmát. Már Kassán megjelent, általunk ismert első műve, Sonnenfels Mária Terézia halála után mondott német nyelvű gyászbeszédének latin nyelvű fordítása.63 Zinner származásához egy már hivatkozott, eddig figyelemre nem méltatott röpirat, az Empfindungen eines Schlaners über die abgeschafte Leibeigenschaft (Bécs, 1782) elemzése adja meg a kulcsot. A „Schlaner" szó Slany-ra (németül Schlan), egy nagy múltú csehországi városra utal. Slany polgárai kiváltságaikat a fehérhegyi csatát követően — 1623-ban — elvesztették, és Leibeigene-k lettek. Zinner a csehországi örökös jobbágyság történetéről és az eltörlésén érzett örömről követekezetesen többes szám első személyben ír — liebe Landsleute (...) das ewig Stillschweigen, welches uns, und unseren Vorfahren die traurige Nothwendigkeit auserlegt hat (...) stb. — ami több stiláris fordulatnál. Zinner minden valószínűség szerint csehországi — talán slany-i — születésű, jobbágy származású, katolikus vallású és német anyanyelvű. Érdekes, hogy Zinner egyszerre tör lándzsát az erős világi hatalom és a népfelség részleges érvényesüléseként értelmezett rendi fejlődés mellett mind az idézett Empfindungen-ben, mind egy másik röpiratban, melyben II. József egyházpolitikai reformjaihoz, valamint konfliktusához VI. Piusszal Wittelsbach IV. Lajos apológiájának megírásával alkot történelmi hátteret.64

Akár ó írta a Grossing pamfletjére adott bírálatot, akár nem, a kassai professzor ismereteink alapján tipikus képviselője azoknak a jozefinistáknak, akik a „harmadik rendből" jöttek, de a reformot kezdettől szélesebben értelmezték az alávetettség egyenlőségénél. Föltehetően a plebejus Zinner is csalódott a szelíd despotizmusnak bizonyult józsefi törekvésekben, és idegen származása ellenére a magyar rendi mozgalomhoz csatlakozott, mert úgy ítélte meg, hogy a fölvilágosult rendiség inkább szolgálja a polgári alkotmányosság ügyét, mint a „despotisme éclairé".63 Hungáriáé genuine perhibens. Pestini-Budae-Cassoviae, 1790. A kiadó a szintén szabadkőműves — és mellesleg besúgó — Strohmayer. Az Animadversiones... szerzőjeként Zinnert Schwartner nevezi meg (...der verstorbene Prof. Joh. Zinner in Caschau soll es gewesen seyn), Statistik des Königreichs Ungern, Ofen Zweyter u. Drittel Theil, 1811. 15. Zinner tehát 1811-ben már nem élt, s kassai királyi akadémiai tanári állását nagy valószínűséggel haláláig megtartotta. mKosáry: Bevezetés... 290. 63Sonnenfels Joseph de'. Praelectio, quam... post mortem Mariae Theresiae primam habuit. (Erste Vorlesung nach Marien Theresiens Tod) In latinum versa... a Joanne Zinner, Cassoviae 1781. "Apologie Ludwigs des IV. Wien, 1784. 38. 65Itt nem részletezhető alaki és tartalmi elemzés után arra a következtetésre jutottunk, hogy Zinner szerzősége legalábbis valószínűsíthető a névtelenül megjelent, korábban Barils Adalbertnek, majd Török Lajos grófnak tulajdonított Dissertatio statistica de potestate exsequente Regis Angliáé (1790) c. röpirat esetében, amely az angol alkotmányos monarchia kialakulásának történetét és működésének elveit foglalja össze.