Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 355 Kosáry Bessenyei pályakezdésével kapcsolatban megjegyzi, Bécs szerepe olyan műhelyként fontos, amelyben találkozni és ismerkedni lehet az újjal.6 6 Válaszoljunk most kérdésünk második felére: a föltételezésünk szerint Bécsben tanult és sok bécsi kapcsolattal rendelkező Zinner birtokába juthatott-e itt azoknak az ismereteknek, amelyeknek aztán Magyarországon egyik továbbsugárzójává vált, hiszen az angolszász világ kultúrájának legjelentősebb német műhelye ekkor mégiscsak Göttinga. 67 Úgy hisszük, hogy Friedrich Wilhelm Taube (1728—1778), a Magyarországon ilyen minőségben teljesen ismeretlen úttörő jelentőségű anglicista és amerikanista személyében találtunk egy jellemző láncszemet, amely Göttingát és Bécset, valamint hazánkat összeköti.68 Taubénak a hazai irodalomban egyetlen magyar vonatkozású könyvészeti adattól eltekintve nincsen nyoma.6 9 Az angol és az amerikai felvilágosodás markáns népszerűsítője Londonban született, neves természettudós apja itt Caroline királyné háziorvosaként működött.70 Tanulmányait Göttingában végezte. Tizenkilenc éves korában jelentette meg első munkáját, melynek alaptétele az, hogy a kanonizált római és német jog állításai ellentmondanak a természetjognak és a népjognak.7 1 A német birodalom viszonyai között a korát messze meghaladó írás visszhangja annyira ellenséges volt, hogy szerzője csaknem két évtizedre lemondott nézeteinek közreadásáról. Sikeres ügyvédi pályájának csúcsán, 1756-ban Bécsbe költözött, ahol a Geheimer Rath titkára és az ezredtulajdonos Ludwig von Moltke házi ügyvédje lett. A hétéves háborúban a hadszerve"Kosáry i.m. 302. 67 Zinner természetesen jól ismeri Raynal Historei philosophique et politique des établissements et du commerce des européens dans les deux Indes (1770) c. híres művét. A Merkwürdige Briefe utolsó előtti irata az amerikai kongresszus Raynalhoz intézett, 1780. júl. 11-én kelt üsztelgó levele (342—344.) A magyarázó jegyzet szól a könyv franciaországi beültásáről és elégetéséről, s hogy mint üldözi azt az inkvizíció a spanyol gyarmatokon. Raynal e munkája — mint ismeretes — a britek gyarmatosításával Amerikában periférikusán, és csak a Karib-tenger térségében foglalkozik. A Révolution de l'Amérique-ről (1781., London) Zinner a kézirat lezárásakor még nem tud. Az amerikai kolóniák történetének rendszeres földolgozására tehát nem Raynaltól kapott ötletet, még kevésbé anyagot. (Lásd a híradást a Notitia Historica de Coloniis Foederaüs in America, utóbb Notitia Historica Coloniarum Americae ab carum origine usque ad nostra tempóra с. kéziratról Zinner Franklinhoz intézett leveleiben!) 68 Bécs közvetítő szerepének említésekor nem az uralkodó vagy a főkormányszékek állásfoglalására gondolunk, azok ugyanis nem voltak kedvezőek. Mind Mária Terézia, mind Kaunitz támogatta III. György törekvéseit „az engedelmesség és a nyugalom" helyreállítására. A kolóniák fölkelését II. József is mint „a legfelső hatalom jogainak megsértését" kárhoztatta. Vö.: Schiitter, Hanns-, Die Beziehungen Österreichs zu den Vereinigten Staaten 1778—1787, Innsbruck, 1885. 3. A Wienerisches Diarium csak nagy késéssel közölte а Függetlenségi Nyilatkozat német fordítását, Mária Terézia pedig erősen sérelmezte ugyané lap egy cikkét, mely a fölkelést a monarchia és a népszuverenitás elvének összecsapásaként értelmezte, annak ellenére, hogy az utóbbi helytelenségét szerkesztőségi cikk bizonygatta. /Vö.: Benna. Anna: Contemporary Austrian Views of American Independence: A Documentary on the Occasion of the Bicetennial, Vienna, 1976. 33. és 36. ill. Fichtner, Paula S.: Viennese Perspectives on the American War of Independence. In: Király, Béla К. — Barany, George: East Central European Perception of Early America. Brooklyn College Studies on Society in Change 5, 1977. 20. (A mi megközelítésünk számára persze az a sokat mondó, hogy a jelzett szövegek egyáltalán megjelentek, és visszhangjuk — egyelőre német nyelven — magyarországi sajtótermékekben (Pressburger Zeitung) is megszólalt. 69 Kosáry: Bevezetés II. 151.; ill. uő.: Művelődés a XVin. századi Magyarországon, i.m. 585. 70Taube életrajzát és műveinek teljes listáját lásd: Büsching, Anton Friedrich: Beyträge zu der Lebensgeschichte denkwürdiger Personen, insordenheit gelehrter Männer. Halle, 1786. IV. köt. 219—304.; főként ennek alapján röviden: Wunbacli, Constant: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreichs 43. Wien, 1881.120—123. 71 De differentiis juris civilis a jure naturae, 1747.
