Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 353 használja. A német fordítás minden bizonnyal saját munkája, de nem tudja, ki a névtelenül megjelent írás szerzője, ezért, mint a jegyzetekben írja, anélkül, hogy meggyőződhetett volna a feltételezés helyességéről, szerzőként Samuel Adamst tünteti föl.55 Egyébként az olvasóközönség számára az alkotó személye közömbös, mondja, „itt maga a tárgy a tanulság, nem az ember".5 6 Érdekes volna pontosan tudni, hogy milyen közvetítő csatornákon keresztül jutott egy magyarországi tudós író kezébe a Józan Ész angol nyelvű példánya az 1770-es évek végén. Nem lehet ugyan kizárni, hogy ez is Franklintól származott, ennek azonban ellentmond, hogy a szerző személyét nem tisztázták, s az is, hogy a kötet anyaga alapján úgy tűnik, Franklin a kongresszus által hivatalosan publikált anyagok gyűjteményét adta át Zinnernek. (Zinner csak egy ízben hivatkozik olyan műre — ez William Smith, később a britekhez csatlakozott jogász és történész History of the Province of New York... című könyvének német kiadása —; melyre nyilvánvalóan Franklintól függetlenül bukkant.57 ) Mindenesetre annyi bizonyos, hogy Thomas Paine, az angol-amerikai forradalmi demokrata gondolatrendszere, ha nevének említése nélkül és szemelvényesen is, legalább egy évtizeddel korábban jutott el magyarországi olvasókhoz, mint azt általában számon tartjuk.58 Nincs terünk a 352 lapos mű anyagának — sok tanulságot nyújtó — elemzésére. Amire eredményeinket röviden összefoglalva a választ megkíséreljük, a következő: Hogyan helyezhető el Zinner személye — és ha van, életműve — abban a magyarországi értelmiségi nemzedékben, melynek tagjai, függetlenül attól, hogy pályafutásuk egyik vagy másik szakaszában az abszolutizmus vagy az ellenzéki rendek oldalán állanak, többségükben a felvilágosodás eszmekörének hordozói? Feltárhatók-e Zinner alapos Amerika-ismeretének forrásai, s találkozása azokkal Magyarországon véletlenszerű-e, vagy ez nemzedéke más képviselői számára is adott? Zinnerról a mai napig még lexikoncikk sem áll rendelkezésre. Gál István Zinnert népszerűsítő írásai5 9 is csak annyi adatot tartalmaznak, amennyit Zinner maga közöl Franklinnal, illetve amennyit a Merkwürdige Briefe und Schriften... előszavában olvashatunk. Neve kézikönyvben60 csupán Grossing nagy botrányt kavart Jus publicum Hungáriáé... illetve Ungarisches allgemeines Staats- und Regiments-Recht... című pamfletjével vitatkozó egyik röpirat (Animadversiones... illetve Refutatio...) feltételezett szerzőjeként szerepel.61 Kosáry bibliográfiájában közli még az Empfindungen eines "Uo. 314—324. 56 Uo. 324—325. "„Smiths Geschichte von New York". Uo. 47. 58 Vü: Eckhardt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon, Bp. 1924. 112—115.; Kovács József: Az író és a forradalmár Thomas Paine, Akadémiai, 1983. 7—8. Utóbbi utal a Common Sense 1777-es német kiadására. Ez, mint a francia kiadás is — elvben — kezébe kerülhetett utazgató vagy külföldön tanuló magyaroknak. "Lásd 44. j. valamint A Hungarian Contact of В. Franklin. The New Hungarian Quarterly 1974. 53. Újabban: Závodszky Géza: Zinner János, az angol alkotmány első hazai ismertetője. Magyar Könyvszemle, 1987. 1. sz. 60 Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába II. 1954. 292.; ill. Művelődés a XVIII. századi Magyarországon i.m. 596. ''Animadversiones in lus Publicum Hungáriáé a Franc. Rud. Grossing editum, 1786. 414.; ill. Refutatio juris publici Hungáriáé a Franc. Rud. Grossing editi, conspectum jurium ac consuetudinum regni
