Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
352 ZÁVODSZKY GÉZA forrásértékű okmányt, az ehhez fűzött szerzői magyarázatokat, valamint a legnevezetesebb szereplők életrajzait tartalmazza.4 7 A ritka kötet — hazánkban egyetlen, Széchényi Ferenc gróf tulajdonában volt példányról tudunk — az amerikai forradalom közép-európai, sőt európai visszhangjának egyik legelső és legszínvonalasabb dokumentuma. A kiadó előszava — nyilván szintén Zinner tollából — hangsúlyozza, hogy a szerző szándéka „nem az volt, hogy ennek a háborúnak az összefüggő történetét megírja, hanem csak az, hogy összegyűjtse azt az anyagot, amely a jövő történetírójának nélkülözhetetlen."4 8 A könyvben — mondja — mindkét fél nyilvános iratait és levélváltásait közölte, hogy az olvasó az egymás ellen hangoztatott vádakról maga ítélhessen. A gyűjtemény azonban korántsem pártatlan. Hiába szerepel néhány angol tábornok az audiatur et altera pars elve érvényesítésének érdekében, leveleik csak alkalmat szolgáltatnak az amerikai álláspont hatásos kifejtésére, s mint katonák is elszürkülnek az amerikai függetlenségi harc „héroszai" mellett. A hérosz szót Zinner használja Franklinhoz írott, francia nyelvű, 1783. szeptember 23-án Bécsből keltezett levelében, ahol természetesen nem is titkolja, hogy célja „recommander la bravour et le courage des vos héros et dignité de vos Congrès".49 Nagyon jellemző például, hogyan hangolja a britek ellen a semleges olvasót a hadifoglyokkal való rossz bánásmód bemutatásával, miközben arra is módot talál, hogy az amerikaiak erkölcsi fölényét érzékeltesse. „Sorsom úgy hozta, hogy hadifogoly legyek, s méghozzá bilincsbe verve" — olvasható a legelső dokumentumban, Ethan Allennek, a függetlenségi harc legendás hősének, a „Green Mountain Boys" ezredesének tiltakozásában.50 A magyarázó jegyzetben Zinner megerősíti, hogy az angolok az amerikai foglyokkal közönséges bűnözőkként bánnak, rangjukra való tekintet nélkül ütlegelik őket.51 Máshol arról értesült a kortárs olvasó, miként nézi el Burgoyne, hogy a szövetséges indiánok megskalpolják a fogoly amerikaiakat.5 2 Igaz, írja, a polgárháborúkat általában elkeseredett kegyetlenséggel vívják. Ebben a háborúban az angolok „úgy gondolták, hogy a fenyegetés és a pusztítás vezet a győzelemhez. Az amerikaiak nagyobb figyelemmel voltak az emberiesség törvényeire". Ezt a megállapítást egy amerikai fogságba esett hesseni tiszt levelével támasztja alá.5 3 A változatos anyagba a kortörténetet tanult és tanító történész keze nyomán több olyan dokumentum is belekerül, amely a csataterek és a diplomácia eseményein túl az amerikai forradalom okait magyarázzák és eszméit terjesztik. Ilyen Samuel Adamsnak a II. kontinentális kongresszuson 1776. augusztus 1-én elmondott beszéde.54 Ennél is figyelemreméltóbb, hogy terjedelmes részt közöl a Thomas Paine által írott Common Sense 1776. februári philadelphiai második kiadásából. A röpirat eredeti példányát 47 Hosszabb-rövidebb szöveggel vagy egyéb adattal szerepelnek az amerikai függetlenségi háború kiemelkedő résztvevői. "Merkwürdige Briefe... Vorbericht, lapsz. п., magyar fordításban Gál István i.m. 938. •"Library of Congress, Frankin Papers, No. 2616. Vö.: Halácsy Katalin: Benjamin Franklin's image in Hungary, The New Hungarian Quarterly 1976. 64. sz. 122. '"Merkwürdige Briefe... 1—2. 51 Uo. 3. 52 Uo. 229. 53Uo. 173—174. ill. 177—181. 54Uo. 64—66.
