Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
348 ZÁVODSZKY GÉZA kibontakozását nem csonkának, hanem fázisban eltolódottnak és időben összetorlódottabbnak látja.2 6 Az új-angliai társadalmi fejlődés és szellemi vetülete, valamint az európai felvilágosodás kapcsolata sajátosan összetett, s aligha jellemezhető két nagyjából párhuzamos jelenségkör nagyfokú egyezéseként vagy a rész és egész viszonyaként. A legnyilvánvalóbb különbség az ó és az új kontinens között az, hogy az Újvilágban már az amerikai függetlenségi háborút megelőzően létrejöttek, az európai felvilágosodás kibontakozásával egyidóben léteztek azok a gazdasági és társadalmi viszonyok, melyeket a gondolkodók — s nem is mindig egyértelmű módon — célként tűztek az európai népek elé. így válik Amerika már a felvilágosodás korai időszakában — a franciák számára például a 17. század második felétől — mintegy kísérleti tereppé vagy utópiák színterévé. Hogy Fénelon vagy éppen Lahontan, a Nouveaux voyages en Amérique septentrionale (1703) szerzőjének hatása hogyan épül be — beépül-e — a későbarokk magyar művelődésbe, s hazai szálakon, eredetiben vagy külföldi közvetítőkön keresztül jut el például a testőrírókig, terjedelmi és műfaji korlátok miatt nem részletezhetjük. S bár vitathatalan, hogy a felvilágosodás hazai kibontakozásával párhuzamosan az Amerikával kapcsolatos újabb értesülések első hulláma — mint látni fogjuk — főként a német nyelv és német publicisztika közvetítésével érkezik, egy részletesebb feldolgozásban nem volna helyes mellőzni az Amerika-élmény francia közvetítő csatornáit sem. Erre figyelmeztet a francia könyveknek a bécsi szellemtől is táplált nagy keletje Magyarországon a 18. század derekától, s a franciák 18. századi anglomániája. (Az „anglomanie" szó 1757-ben már szótárban is előfordul.27 ) A 18. század egyik legjellegzetesebb főúri könyvgyűjteményének francia könyvei között például kb. 250 angolból franciára fordított művet, köztük útleírásokat, továbbá angol mintájú Spectateur-öket találunk.2 8 A francia szellem beáramlása egyszersmind az angolszász világ — s annak részeként — az amerikai kolóniák látókörbe kerülését is jelenthette, mégpedig új összefüggésben. Az eszmei találkozások közvetítő csatornáinak kutatása közben persze nem szabad szem elől téveszteni, hogy az érdeklődést idegen példák és korszerű eszmék iránt belső, sajátos magyar problémák keltik föl. Nem véletlen, hogy a francia felvilágosodás legnagyobbjaitól a vallási tolerancia hirdetése jut el elsőként Magyarországra — protestáns nemesekhez2 9 —, s hasonlóképpen a magyar államiság csonkasága, valamint az ezzel oly sokszor kapcsolatba hozott értékesítési nehézségek irányítják a mohó figyelmet az amerikai függetlenségi harcra és a világpiac várható átrendeződésére, előbb, mintsem a változások társadalmi-politikai jelentőségét széles körben megértenék. A felvilágosodás eszmeáramlatának viszonylag korai jelentkezését nyugtázhatjuk Franklin természettudományos felismeréseinek gyors hazai elfogadásában. Franklin, a természettudós portréja hamarosan kiegészül majd a moralista és az államférfi vonásaival. Franklin nemcsak a legismertebb és legnépszerűbb amerikai hazánkban, hanem az első is, akit ismertek, az elektromosság vizsgálataiban elért eredményei révén.3 0 uKosáry Domokos: Művelődés a XYIII. századi Magyarországon, Akadémiai, 1980. 27 Országh László: „Anglomania" in Hungary, 1780—1900. The New Hungarian Quarterly, 1981. 82. 28 Eckhardt Sándor. Az aradi közművelődési palota francia könyvei. Arad, 1917. 29 Lásd a 22. jegyzetet 30 A tárgykört legrészletesebben összefoglalta: Halácsy Katalin: Franklin Benjamin személyének és műveinek magyarországi visszhangja. Bölcsészdoktori disszertáció, Bp.; uő: Benjamin Franklin's image in
