Századok – 1988

Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III

AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 349 Franklin 1747 és 1753 között foglalkozott behatóan az elektromossággal. Kísérleteinek eredményét Londonban adták ki 1751 és 1754 között. A Rómában tanuló Horányi Elek (1736—1809) piarista tanár 1756-ban megvédett fizikai tárgyú disszertációjának kiadott tézisei már felhasználták Franklin eredményeit.3

1

Horányi 1758-tól a piarista rend iskoláiban itthon is Franklin elektromosságtanát tanította. Tankönyve 1768-ban Nagyszombaton jelent meg.3

2

Franklin elektromosságtanát tehát a torinói Giovanni Battista Beccaria közvetítésével elsőként Itáliában tanult piaristák hozták haza, amint azt a szintén Itáliában, Pisában tanult Schaffrath Lipót (1734—1808), később a pesti piarista gimnázium igazgatója értekezése is bizonyítja. Schaffrath, Beccaria nagy tisztelője, Franklin elvei alapján vizsgálta meg a budai karmelita kolostort ért villámcsapást.33 Az első magyar nyelvű fizikák Franklin nevének említésével jelentek meg.3

4

Makói Pál fizikai tárgyú dolgozatában,3

5

az Elótudósításban azok a világnézeti konklúziók is olvashatók, amelyeket a következő két évtizedben lapokban, tankönyvekben és az ifjúsági irodalomban majd számtalanszor újra leírnak: „Franklin Benjamin, kinek tulajdona a találmánynak dicsősége, nem elégedett meg azzal, hogy csak szemlélje és csodálja ezeket a látottakat... minekutána megfejtette Franklin a mennykőnek az eredetét, nlódokról is kezdett gondolkodni, hogy azt eltávoztassa... Ez a dolog számos ellenzőket támasztott ellene, kik az ó bátorságát veszedelmes, gonosz vakmerőségnek nézték, mivel el vóttak hitetve a mennykövet úgy tekénteni, mint valamely eszközét a büntető Istennek." Sándor István egy jó évtizeddel később, a Sokfélében már anekdotaként beszéli el, hogy a némely országban „eretneki rúdnak" nevezett villámhárító „bölcs csinálóját szidták, káromolták", mondván, hogy „ez valóban a Mennykő Urának való határ-tevés", Istennek nem tetszhet, különben a villámot minek teremtette volna.36

A villámhárító elnevezést Rát Mátyás, a Magyar Hírmondó szerkesztője terjesztette el.3

7 A függetlenségi harc éveiben, párizsi követségének idején Franklin Európa-szerte a születőben lévő Egyesült Államok jelképévé vált. Személye egyike azoknak a csomópontoknak, melyekhez a hazai érdeklődés ugrásszerűen megsokasodó szálai ií elvezetnek. Franklint kereste meg Bordeaux-ból 1777. január 13-án kelt levelével Kováts Mihály, ekkor császári-királyi szolgálaton kívüli huszárőrnagy.3

8

Magyarországról 1776 őszén engedély nélkül távozott, és — Itálián keresztül — azzal a nyilvánvalóan előre elhatározott céllal utazott Franciaországba, hogy az „áldásthozó Gyűlés", azaz az Hungary, The New Hungarian Quarterly 1976. 64. 3,

Ex physica selectas propositions publice disputandes exhibet facta omnibus argumentandi potestate. Accedit tractatio artificial! electricismo ex Beniamini Franklini theoria quam expolivit, confirmavit auxitque Joan. В. Beccaria, Roma, 1756. "Selecta Universae Philosophiae capita cum demonstrationibus, et adiecta de artificiali electricismo Beniamini Franklini Theoria, quam precipuis Physicae phaenomenis explicandis adcommodatam reddidit Joannes Bapt Beccaria. Tymaviae 1768. 33 De electricitate coelesti, 1778. 34

Molnár К. János-. A fizikának eleji... 1777. 35

Makó Pál: A Mennykőnek mivoltáról s eltávoztatásáról való Böltselkedés. Magy. Révai Miklós. Pozsony-Kassa, 1781. ^Sándor István: Sokféle, J793—1806. VI. 13—14. "Magyar Hírmondó, 1781. 79., 629. 38

Kováts Mihály újrafölfedezése Pivány Jenő érdeme: Magyarok az amerikai forradalomban, New York 1924. Klny. az Amerikai Magyar Népszava 1925. évi naptárából.