Századok – 1988

Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III

AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 347 szerző ugyancsak református világi ember (erdélyi főkormányszéki tanácsos), akit a francia felvilágosodás hatása is megérintett, Voltaire-t fordítja például, latinra.2

2 A jezsuita térnyerés, mint művelődésünk minden szektorában, az Amerika motívum szempontjából is sajátosan kétarcú. A 18. század derekának legterjedelmesebb magyar nyelvű összefoglaló világföldrajzának szerzője, Bertalanffi Pál például Amerikáról szólva felhasználja a jobb külföldi munkák mellett a jezsuita hittérítők — köztük magyarok — jelentéseit is. Színes, kifejező nyelven ír, de csak Spanyol-Amerika érdekli, hiszen Új-Anglia „ [...] lakói [...] az angliai korona alól valók(...)itt tehát kétség kívül Calvinusnak maszlagja hintetik el [...]", Jamestown pedig olyan város, melyet már „Calvinista főiskolák is döglelnek".23

A protestáns szerzők» szűkszavú előadásának tárgyilagos hangneme Bertalanffi elfogultságával összevetve kap jelentőséget.2

4 A felvilágosodás Magyarországon, a közép-keleteurópai térségben elfoglalt helyével nagyjából egyező módon, késve vagy későbben bontakozott ki, mint Nyugat-Európában: a 18. század meghatározó szellemi jelensége a későbarokk. A szerzők többsége szerint a magyarországi felvilágosodásnak nincs is olyan „előtörténete" vagy korai szakasza, mint a Rajnától nyugatra, de például Turóczi-Trostler szerint a puritanizmus, melyben a vallásos elem elnyomja a vüági tendenciákat és a cartezianizmus, melyben a laikus elem ellensúlyozza a vallásit, a magyar eszmetörténetben a polgári tudatot és patriotizmust haladó irányban befolyásoló tényezők voltak.2

5

Kosáry viszont nagy művelődéstörténeti monográfiájában az egyházon belül, a vallásos gondolkodás megújításának kísérletével együtt jelentkező irányzatokat határozottan egy korábbi korszak megnyilvánulásai közé sorolja, de a hazai felvilágosodás kezdeteit 1772-nél korábban keresi, s Fresnoy apát úr által... Most pedig...a magyar tanuló gyermekek s kiváltképpen a maga fiának jövendő oktattatására nézve magyar nyelven kiadatott...1750. esztend. Szebenben, 170 lap. 22

Voltai re: Essai sur l'histoire générale et sur le moeurs et l'esprit des nation, depuis Charlemagne jusqu'à nos jours (Genève, 1756) című művének egyháztörténeü fejezeteit fordltja. Vö.: Tolnai Gábor: Gróf Lázár János, a Voltaire fordító. Erdélyi Muzeum, 1942. 3. Figyelemre méltó, hogy mind a francia, mind az amerikai felvilágosodás az ismerkedés korai szakaszában nem kis mértékben a vallási tUrelem elveivel, illetve gyakorlatával tör magának utat a magyarországi közgondolkodásban. "Világnak két rend-béli rövid ismérete. Előszer a mint az Istentől teremtetett. Másodszor a'mint az Istennek és a természetnek vezérléséből az emberektől kUIömb-külömb-féle részekre, országokra és közösségekre osztatott... öszve irá Bertalanffi Pál, a Jesus Társaságból való pap... Nagyszombaton 1757. 989— 990. 24

A külföldi egyetemeket járt magyarok képe az amerikai brit kolóniák életéről és problémáiról a 18. század derekán lényegesen árnyaltabb annál, ahogy az egykorú kiadott munkák lapjain kirajzolódik. Göttinga — a 18. századi magyar művelődésben amúgy is megkülönböztetett szerepet játszik — egyenesen az angolszász világ kapuja. Halmágyi István (1729—1785) göttingai naplója tanulságos bizonyítéka annak, hogy mindennapi tevékenységek, rögtönzött beszélgetések alkalmával miként bukkannak föl adatok az angolamerikai kereskedelemről, sőt Coloni, Halmágyi idejében a götüngai egyetem franciaprofesszora, az amerikai dohány kapcsán a magyar dohány lehetőségeit mérlegeli. Máskor Segner a még virágzó rabszolgakereskedelemről rajzol visszataszító képet, s ezt Halmágyi gondosan lejegyzi. Ismeri Anglia és az amerikai gyarmatok fokozódó ellentéteit is: ,Az angulus pedig nem tudja, mit csinál, mivel az amerikai provinciái opponálták magokat, hogy több anglus hajót és kereskedést nem admittálnak; periculosum őket erővel ad obsequium cognálni, impune hadni sem tanácsos, mivel annál nagyobb impertinenciára vetemednek és jugumokat excutiálják." Halmágyi István Naplói (1752—53, 1762—69) és Iratai (1769—85), közű Szádeciky Lajos, MHHS 38. köt., Bp. 1906. 350., 362., 558., 561. 25

Turóczi-Trostler József-. A magyar felvilágosodás előtörténetéhez. In: Magyar irodalomvilágirodalom. Tanulmányok, Bp. 1961. 1. 362. Lásd még: Bán Imre: Korai felvilágosodás és nemzeti műveltség, Századok, 1976. 6.