Századok – 1988

Tanulmányok - Kovács I. Gábor: A kalendárium eszköz a nemzet haladásához. (A reformkor naptárirodalma) 316/III

A REFORMKOR NAPTÁR IRODALMA 323 A Honni Vezér idézett programja már ebbe az irányba mutat, s jóllehet a nagy és közepes naptárak a nagyobb nyomdász-kiadók magánvállalkozásai voltak, többé-kevésbé tudatosan e program szerint szerkesztették valamennyit. Sok kortársi megnyilatkozásból tudjuk, hogy ezeket a naptárakat többnyire elismert, céhbeli írók, tollforgatók szerkesztették, de a hagyomány ereje folytán nyíltan nem adták nevüket még e rangosabb naptárakhoz sem. (Csupán egy jelentékenyebb szerkesztő nevét ismerjük.19

) Példaként nézzük meg, hogy a Honni Vezér sok-sok rovatában az első évben, 1832-ben mennyi és milyen jellegű ismeretterjesztő anyag jelent meg! A „Történetírás" rovatban olvashatunk a Gracchusokról, Attiláról és Csabáról, a régi magyarok szokásairól, Nagy Péterről és II. Józsefről. A „Földleírás" rovatban szó esik geográfiai nevezetességekről, emlékezetre méltó vidékekről, szép és igéző tájakról, nevezetes városokról. (Ararát, Kárpátok, Moszkva, Párizs, Koppenhága, Brazília.) A „Politechnika vagyis a mesterségek, polgári szorgalom s magasabb ízlésű művészet" című rovatban megtalálható a „mesterségi és művészeti intézetek, manufaktúrák és kereskedések statisztikája", „az emberi találós elmének szüleményei", mesterséges erőművek, új találmányok stb. leírása (kenyérdagasztó eszköz, földfúró, kötélhidak, telegráf, országút csinálás, újságnyomtatás Angliában, kukoricamorzsoló szerkezet). „Természethistória" cím alatt írnak a természet némely nagy játékairól, nevezetes földindulásokról, vízmosásokról, vadállatokról, nevezetes növényekről. Az „Antropológia" rovat summája: „Kiváltképp való nevezetes emberek, emlékezetre méltó nagy öregek és matrónák, házassági áldás, jeles elmebeli s testi tehetség, ügyesség és erő, óriások és törpék, különcök sat." Az új naptáraknak ez a sokszínű, bár sokszor inkább csak kuriózum jellegű ismeretterjesztő tartalma feltűnő rokonságot mutat az 1834-ben keletkezett rövid életű, ismeretterjesztő hetilapokkal, a Fillértárral és a Garasos Tárral. A rokonság tudatosan vállalt jellegét mutatják a közepes naptárak címeinek „Filléres" és „Garasos" jelzői. Sőt forrásszerűen megállapítható, hogy a tartalom jelentős részét is a hazai, de főleg a külföldi filléres magazinokból vették át a naptárak. A hazai hetilapok egészen frissen próbálták követni azoknak a több százezer példányos nyugati filléres, képes, ismeretterjesztő magazinoknak a^példáját, amelyek az első igazi tömeglapok voltak, s kihasználva az új technikai nyomdai lehetőségeket, szerettek volna bő ismeretanyagot eljuttatni könnyed formában, képekkel illusztrálva az olvasni tudók megszaporodott legszélesebb köréhez.20

Az ismeretközlés, ismeretterjesztés demokratizálódásának fontos lépcsője volt ez a nem tudományos színvonalú, de tartalmas és változatos laptípus. Megteremtése az ipari forradalom sodrában a természettudomány és a technika fontosságának, s az ehhez kapcsolódó általános ismeretminimum szükségességének felismerésén alapult. Az új naptárak rokonságot mutatnak az 1833-ban induló Regélő című divatlap néhány olyan rovatával is, amelyek szintén az ismeretterjesztő magazinokhoz hasonlók. Monográfusa, T. Erdélyi Ilona a Regélő szerepét abban látja, hogy mivel az nem távo"A jó tollű liberális „újdondászról", Garay Jánosról 1854-es Budapesti Visszhangbeli nekrológjából tudjuk, hogy „több éven át Landerer Honni Vezérét szerkesztette". Sajnos nem tudjuk, hogy pontosan mely évekről van szó. wUgrin Aranka: Közhasznú ismereteket terjesztő hetilapok a reformkorban. MKSz. 1975/2. 137— 153.; Kirchner, /.: Das deutsche Zeitschriftwesen I—II. Wiesbaden, 1958. II. 140—141.