Századok – 1988
Tanulmányok - Kovács I. Gábor: A kalendárium eszköz a nemzet haladásához. (A reformkor naptárirodalma) 316/III
322 KOVÁCS I. GÁBOR Ilyen kezdeményekből alakult ki a harmincas években a reformkor pezsgő áramában a kalendáriumok egészen új típusa. A kisalakú, soványka 10—20 krajcáros naptárakkal szemben sorra indultak a nagyalakú, 1 forintos, 150—250 lap terjedelmű naptárak. A sort most is a Trattner-Károlyi cég indította, amikor 1831-tól kiadta a Magyar Hazai Vándort (negyedrét, kb. 160 oldal, 1 Ft.). Aztán jöttek a többiek: Landerer Lajosnál 1832-tól a Közhasznú Honni Vezér (4 r. 205—300 old., 1 Ft 36 kr.), Kassán Werfernél 1834-től a Magyar házi barát (200—220 old., 1 Ft.). De szaporodott a 10 krajcáros és a pengőforintos naptárak között átmenetet képező a Trattner Magyar Nemzeti Kalendáriumához hasonlóan 30—50 krajcáros naptárak csoportja is.17 Ezzel kezdődött a magyar kalendárium-irodalom hármas tagolódásának a kialakulása. Ez a tagoltság lényegében kb. a huszadik század elejéig meghatározó volt, bár természetes módon nem változatlan jelentéssel. A naptárak e három alaptípusát egyszerűen „nagy", „közepes" és „kis" naptáraknak nevezhetjük. A kissé butának tűnő megjelölés oka nem a képzelőerő hiánya, hanem az, hogy a különbségtevésnek ez a legbiztosabb alapja. Az új típusú nagy naptárról a Honni Vezér 1832-ben így fogalmazott: kitűzött célja az, „hogy Publikumát a század lelkéhez és a dicső Magyar Nemzet hatalmasan emelkedő kultúrája szelleméhez módosítva vezérelje", hogy „oktatva mulattasson", bemutassa „mindazt, mit előrehaladó századunk hazánkat bármi szempontból érdeklő újat szül". Törekedni fog arra, hogy számos kútfőből minden szükséges munkát összeválogasson, sőt arra is, hogy az ország tudósainak eredeti munkáival kedveskedhessen s „nemcsak a középranguak szobáiban, hanem a fényes palotákban is, mint a jámbor földműves csendes hajlékába járulván, mindenütt hasznos ismereteket terjesszen, s így a nemzet kultúrája emelkedésének általános és köz előmozdítója legyen". A hasznos, újdonság jellegű ismeretek terjesztése, a gondolat aufklérista megfoganása s Fazekas kezdeményezése után az ezernyolcszázharmincas években immáron a kibontakozó liberális ideológia alapján nagy arányokban indult meg a Honni Vezérben és a többi nagy és közepes naptárban. A korszak meghatározó, mozgató eszmerendszerévé a felvilágosodásnál szélesebb körű s erósebb hazai honosságú nemzeti-romantikus liberalizmus vált.18 Ennek, a folytonos evolúciós haladásban, józan észben, technikában és tudományban hívő teóriának központi magva az emberi egyéniség autonómiája, szabad és egyenlő önmegvalósítási lehetősége az élet minden területén. Kelet-Európában az elmélet sarkalatos eleme a nemzet autonómiája, szabadsága, önmegvalósítási lehetősége is. Mindez elvben magába foglalta az emberi-erkölcsi stb. önmegvalósításhoz, előrehaladáshoz szükséges új ismeretek, tudás hozzáférhetőségét, nyilvánosságát is mind a nemzet egyeteme, mind minél nagyobb számú egyénei számára. A reformkori közgondolkodás elvárási horizontján a nemzet társadalmi-kulturális emelkedésének minden lehetséges eszközzel való szolgálata központi követelménnyé emelkedett. l7 Új oktató és mulattató fillér kalendárium — Werfer, Kassa, kb. 100 old., 30 kr., Közhasznú garasos kalendárium — Heckenast, 100 old. 48 kr., Erdélyi házi segéd, Kolozsvár, 160 old. 40 kr.; Egyébként a „vándor", „vezér", „házibarát", „házi segéd", „fillér", és „garasos" címelemek német minták után válnak divatossá. "A liberalizmus kiteijedt korabeli s történeti irodalmából itt még a legfontosabbakat sem tudjuk felsorolni.
