Századok – 1988
Tanulmányok - Kovács I. Gábor: A kalendárium eszköz a nemzet haladásához. (A reformkor naptárirodalma) 316/III
A REFORMKOR NAPTÁR IRODALMA 341 voltak, s a német Schreib-Kalenderekre hasonlítottak.14 Elsőnek említhetjük a magyar irodalom nagy pártfogójának, ifj. Trattner Jánosnak 1815-ben induló Ujdonnanuj gazdaságbeli hazai kalendáriumát. Ennek címe 1820-tól: Legújabb statisztikai, gazdaságbeli, közhasznú és mulattató magyar hazai kalendáriom. (Borítékcíme 1826-tól: Trattner Mátyás magyar nemzeti kalendáriuma.)15 A másik negyedrét alakú naptárt Landerer adta ki Pesten (időrendben ez az első, de kevésbé nevezetes), a harmadikat pedig Ellinger István Kassán. Utóbbinál 1818-tól jelent meg a Kassai magyar vándor azaz nemzeti kalendárium. (A nemzeti érzés megújuló hulláma egyébként a kalendáriumok címzésén is nyomot hagyott.)16 Az új negyedrét alakú naptárak nagyobb terjedelműek voltak, s tartalmuk is változott. Mindebben a későfelvilágosodás hatására átformálódó német naptárirodalomnak mintaadó szerepe volt. Bizonyítja ezt többek között az 1820-ban megújuló Trattner-féle kalendárium előszava, amelyet maga a kiadó ín: „Európának többi nemzetei, legközelebb pedig a mi szomszédink a németek nemcsak a tudományokban igyekeznek napról-napra előbb menni, hanem minden legkisebb alkalmatosságot is hasznokra fordítanak, hogy a szépet, a jót, a hasznost terjeszthessék. Ilyen csekélységnek látszó intézet a kalendáriom, de azt is olyan tökéletességre vitték, hogy a számtalan Dáma Kalendáriomokon kívül, a közönséges Házi Kalendáriomokat szép, jó és hasznos esméretekkel megtöltik s annyira megbővítik, hogy egy ollyan kalendáriomnak ára 4—5 forintra is megy en. Én is ohajtoítam volna már régen kedves Nemzetemnek egy illyen kalendáriommal szolgálni, de ollyan áron vevőt még most, fájdalom! nem kaptam volna, azért a középutat választottam " Ezekben a nagyobb alakú naptárakban valóban gyarapodott s átalakulóban volt a hasznos gyakorlati közlemények köre. Több lett a modemebb racionális ismeretterjesztés is. Főleg a történeti leíró cikkek száma gyarapodott. (Ez utóbbi a 18. század óta erősödő folyamat.) A húszas évek második felében a romantikán belüli népies áramlat kialakulásával párhuzamosan feltűntek e naptárakban a magasabb irodalom alkotásai is. A negyedrét alakú kalendáriumok megjelenése a magyar naptártermés erősödő megoszlását jelezte. A nagyobb és drágább kiadványok a közönség igényesebb részének készültek. Mutatja ezt a Trattner nemzeti kalendáriumában 1820-tól rendszeresen közölt tiszti címtár is. Ez nem hivatalos, állami, latin nyelvű címtár volt, hanem a közönségnek szóló magyar nyelvű gyakorlati célú munka. („Különösen földes urak s cselédes gazdák számára") A rendi nemzeti tudat szolgálatában állva első helyen hozta a vármegyék tisztikarát, s csak utána a királyi hivatalnokokat. A rendi nemzeti tudat lassú átfejlódését jelezte, hogy idővel a mezővárosok tisztségviselőit s a pesti ügyvédek jegyzékét is közölte. uAz első magyarországi naptárak tizenhatodrét formátumúak voltak. Ennél kisebb naptárak csak a 18. században jelentek meg luxus célra. (Borsa Gedeon-Kükedi József: A kisalakú régi magyarországi nyomtatványokról MKsz. 1972. 122—124.). Az első negyedrétalakú naptárak csak a 18. században jelentek meg Magyaroszágon. Ezek azonban még jobbára német nyelvűek voltak. ,5 Ez a naptár 1916-ig élt s a régi lőcsei, valamint a 18. században indult győri naptárak után a leghosszabb ideig folyamatosan fennállott naptárunk. 16 Már a 18. század második felében divatos volt a kalendárium címébe beiktatni: „Magyar- és Erdélyország számára". Az 1820-as években pedig a „nemzeti" jelző használata terjedt el. Pl. az említett kettőn kívül a Landerer-féle, a váci és a miskolci naptárak használták.
