Századok – 1988
Tanulmányok - Gebei Sándor: A rendi monarchia (a rendiség) kérdése Oroszországban 283/III
A RENDI MONARCHIA OROSZORSZÁGBAN 313 a tömegekben is tudatosult eszme alakította a moszkvai eseményeket. Az ország javára minden áldozatot vállaló cár a tömegóhaj előtti meghátrálása — véleményünk szerint — az államszolgálat elvéből táplálkozott. Alekszej Mihajlovics a cár és a tömeg közvetlen kapcsolatának illúzióját azzal is erősítette, hogy a lázadók, a szolgálatra jogosulatlanok petícióját kivizsgálásra átvette, elfogadta. (Megjegyezzük, hogy a 16—17. századi Oroszországban a petíciók, a beadványok stb. szerkesztésének oly általános volt a gyakorlata, hogy külön hivatal, a Cselobimüj prikaz (Kérvények Hivatala) foglalkozott azok feldolgozásával.) A konkrét petíciók esetén túllépve, számunkra a petícióknak a társadalomban betöltött szerepe az érdekes. Nem egy zemszkij szobor témája éppen a kereskedők vagy a katona-szolgáló nemesség panaszlevele volt. Ezek a cár nevére szóló petíciók a társadalmi feszültségeket idejekorán jelezték, s így az államirányításnak mindig lehetősége nyílt a manőverezésre, reformok, esetleg preventív intézkedések foganatosítására. A kérvények számát nyilvánvalóan nem a kollektív petíciók duzzasztották fel, hanem a birtokokat és a mentességeket kérelmező folyamodványok. Erről pedig a cár személyesen döntött. Amint már említettük, a cár személye kulcsfontosságú volt a társadalom számára, hiszen tőle indultak ki és hozzá tértek vissza a politikai, a katonai, az államigazgatási stb. vonalak, de az ország gazdasági életét is kezében tartotta. A legnagyobb votcsina cári tulajdon volt. Alekszej Mihajlovics pl. Moszkva környékén és vidéken 30 ezer jobbágya dolgozott, a zselléreket (bobül) nem is számítva. Az állami kezelésű földekkel is ő maga, 98 saját belátása szerint rendelkezett, ezeket pedig 20 ezer jobbágy művelte. A meghódított területek természetesen az állami fondot, a szabad adományozás alapját gyarapították. El lehet képzelni, hogy mekkora gazdagság halmozódott fel a cári udvarban, ha a leggazdagabb bojár 17 ezer jobbággyal, a pátriárka 7 ezerrel, a négy metropolita (novgorodi, 99 kazanyi, rosztovi, krutyicki) összesen 12 ezerrel követte a cárt. Hatalmas jövedelmi forrást képezett a külkereskedelem is, amelynek területén elválaszthatatlanul egybefolyt, eggyémosódott a cári az államival. A cári monopoláruk értékesítéséből a magán és az állami kincstár egyaránt feltöltődött. Nem volt ez másképp a külföldi kereskedők áruira bevezetett cári elővásárlási joggal sem. A cár nevét emlegetve hajtották be az állami adót 100 1678/79-ben 813 ezer jobbágyportáról gyűjtötték be a naturáliákat a prémvadászoktól, a halászoktól, a sópárlóktól stb. Háború esetén akár a nagykereskedők, akár a kolostorok 48 Kotosihin: О Rossziji 156. 99 Uo. 100 Vodarszkij Ja. Je.: Perepiszi naszelenyija v XVII v. v Rossziji i drugih sztranah Jevrop In: Feodalnaja Rosszija vo vszemimo-isztoricseszkom processze Moszkva. 1972. 62. Állami adókötelesek összeírása (1678179) portas zam ezer db % városlakók állami jobbágyok (Szibéria nélkül) palotajobbágyok világi főurak jobbágyai egyház, kolostor jobbágyai Összesen: 45 74 110 436 148 813 5 9 13 55 18 100
