Századok – 1988
Tanulmányok - Gebei Sándor: A rendi monarchia (a rendiség) kérdése Oroszországban 283/III
300 GEBEI SÁNDOR — az 1648. évinek, amely a centralizáció folyamatát lezárta; 59 — az 1682. évinek, amely a Péter-i reformokat előkészítette. Mi, a magunk részéről egy másfajta csoportosítási, ill. kiemelési szempontot javasolnánk, amely — megítélésünk szerint — nem kevésbé alkalmas a zemszkij szoborok evolúciójának megrajzolásához. Ez a csoportosítás azon alapszik, hogy kigyűjtöttük azokat az először előforduló, újszerű körülményeket, amelyek a zemszkij szoborok fejlődési vonalát kísérik. Ez alapján a következő szakaszolást ajánljuk: — 1549, az első zemszkij szobor, — 1566, először jelennek meg a kereskedők az üléseken, — 1598, először választott cárt a zemszkij szobor, — 1610—13, a bezgaszudarnoje vremja, az interregnum idején a zemszkij szobor új típusa fejlődött ki, s ez képviselte a legfőbb államhatalmat, de a tömegek befolyása érvényesült a zemszkij szobor munkájában, — 1612—13, először tartottak általános helyi küldött választásokat (bár erre 1610-től utalások találhatóak), — 1637, először tűzték napirendre a kollektív petíciók tárgyalását, — 1648—49, először hívtak egybe zemszkij szobort petíció követelésére, először folyósított fizetést a kincstár a képviselőknek az országos gyűlés idejére, — 1682, véglegesen eltörölték a besorolási rendszert. A zemszkij szoborok rövid történeti periódusában felbukkanó újabb és újabb momentumok szinte azt sugallják, hogy a nevezetes intézmény állandó változásban van, mintha mindig a formálódás és a kialakulás periódusát élné, s nem is lépne a stabilitás korszakába. Kérdés, hogy alkalmas volt-e szüntelen változásainak közepette a cári hatalom befolyásolására? Megfelelt-e a rendi- képviseleti monarchia alapját képező osztott hatalom modelljének? Vajon az európai rendiségre emlékeztető jegyek — Cserepnyin szerint Oroszországban „lényegileg a rendi csoportok rendszere" jött létre;60 „...a rendi felépítés alapvető sémája ugyanaz, mint más európai államokban"6 1 — elegendőek-e ahhoz, hogy megjelölt korszakhatárok között az orosz feudalizmus reflektált szakaszát rendi-képviseleti monarchiának minősítsük? Gondolatok és feltevések az orosz feudalizmusról A bevezetőben körvonalazott Bazilevics, Juskov (rendi monarchia vagy rendi-képviseleti monarchia) vitának és az abból keletkező eszmecserének, valamint a zemszkij szoborok és az ahhoz kapcsolódó problémák történeti áttekintésének menetében olyan következtetésre jutottunk, hogy állásfoglalásunk ismertetésénél az orosz társadalmi szerkezet és működési mechanizmusának vizsgálatától nem tekinthetünk el. Csak így látjuk biztosítottnak ezen nagy horderejű kérdések megoldását, vagy legalábbis annak megkísérlését. Bizonyára nem tévedünk, ha kijelentjük azt, hogy a szovjet történészek fogalomkészletébe tartozó rendek (bojárság, papság, nemesség, kereskedők) vagy rendi 59 Ua. 385. 60 Ua. 389. 61 Ua. 399
