Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
18 KRISTÓ GYULA leánya volt, Karold és Sarolt, Zombornak pedig egy fia, kisebbik Gyula, aki Szent Istvánnal szemben csatát vesztett.4 4 Anonymus bizonnyal torzított, hiszen több más forrás tanúbizonysága alapján Sarolt és az 1003-ban Szent Istvántól vereséget szenvedő gyula (Prokuj) testvérek voltak, ugyanis csak így nevezhető e Prokuj gyula István anyai nagybátyjának (avunculus: anyjának fitestvére). Márpedig a névtelen jegyző Saroltot Gyulától, a kisebbik Gyulát (azaz Prokujt) Zombortól eredeztette. Anonymus tévedését Makkai László ezzel magyarázta: „Nyilvánvaló, hogy Anonymus Zombor gyulát, a méltóságnevet személynévnek vélve, Zombor és Gyula testvérpárra szakította szét, és gyermekeit a két testvér közt megosztotta. Ezek után a »kisebbik Gyula« Anonymusnál nem lehetett Szent István nagybátyja."4 5 Annak a körülménynek azonban, hogy Anonymus helyet biztosított egy Zombornak a gyulák családfáján, vagy egy másik, véleményünk szerint sokkal valószínűbb magyarázata is. Ez pedig az a régóta ismert körülmény, hogy a középkorban a váci egyházmegye (Pest, Nógrád stb. megyék) területén létezett egy Gyula-Zombor nemzetség.4 6 Anonymus, aki hallott az erdélyi gyulákról, minden alap nélkül bekapcsolta az erdélyi gyulák családfájába a névről ismert Gyula-Zombor nemzetséget, amelynek Erdéllyel és az erdélyi gyulákkal tudomásunk szerint semmi kapcsolata nem volt. Oly módon tette ezt, hogy a nemzetségnevet szétválasztotta, s két testvér nevévé alakította a Gyula-Zombor nemzetség nevét, s e két testvér egyikétől eredeztette Saroltot és Karoldot, a másiktól pedig a Szent Istvánnal szemben alulmaradt Gyulát, akit immár kénytelen volt „kisebbik Gyulának" (minor Geula) nevezni. Ám ha csak ennyit tudnánk mondani arról, hogy miként kerülhetett anorganikuson az erdélyi gyulák történetébe Zombor, még aligha minősíthetnénk ezt a magyarázatot sokkal valószínűbbnek a Makkai által adottnál. Feltevésünknek Anonymus műve 6. fejezetében perdöntő bizonysága van. Fontos hangoztatni, hogy ez a 6. fejezetben olvasható, tehát Anonymus gestájának elején, ahol még a névtelen jegyző semmi tanújelét nem adta annak, hogy Erdély honfoglalás kori történetéről írni akar. A hét honfoglaló vezér nevének felsorolásában Anonymus a hetedikhez, Tétényhez érve, ezt jegyezte fel neve mellé: „Tétény apja Horkának, akinek fiai Gyula és Zombor voltak, akiktől a Maglód (Moglout) nemzetség származik, miként alább szóba kerül majd."4 7 Megtudjuk tehát a névtelen jegyzőtől, hogy a Gyula-Zombor nemzetség másik neve Maglód nemzetség volt. Maglód helynév lényegében csak egyetlenegy volt (és van ma is) az egész Kárpát-medencében, ma Budapest közelében attól keletre. Ez a Maglód a középkori Pest megyében, a váci egyházmegyében feküdt. Topográfiai szempontok kifejezetten erősítik tehát a Gyula-Zombor és a Maglód nemzetség azonosítását. Az a mozzanat, hogy a 6. gestafejezetben Anonymus Gyulától és Zombortól a Maglód nemzetséget eredeztette, bizonysága annak, hogy ekkor még a Pest és Nógrád megyében (a váci egyházmegye területén) birtokos Gyula-Zombor (más néven Maglód) nemzetségre gondolt. Tétényt talán azért keverte a dologba bele, mert a Gyula-Zomborok váci egyházmegyei birtokaitól nem messze, mindenesetre már a Duna 44 SRH, I. 68-69. 45 Makkai László: ET, 269-270. 46 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I—III. Bp. 1900-1901. (a továbbiakban: MN) II. 109-110. 4 7 SRH, I. 41.
