Századok – 1988
Történeti irodalom - Gabriel Astrik L.: The University of Paris and its Hungarian Students and Masters (Ism.: Sinkovics István) 252/I–III
238 TÖRTÉNETI IRODALOM 252 Munkájában sajnos visszaköszön a Wilhelm Heyd-i nézet a Levante-kereskedelem hanyatlásáról, amelyet oly sokan kritizáltak. Fernand Braudel is „La Méditerranée et le monde méditerranéen à Г époque de Philippe П" című 1949-ben megjelent könyvében a 16. századi Levante-kereskedelmet vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy az 1530-as évekre ismét felvirágzott a földközi-tengeri kereskedelem. Ez az űjabb konjunktúra a brassóiakat is érintette. Az 1503. évi brassói vámnaplóból levont tanulságot - amelyre már Pach Zsigmond Pál a Századok 1978. évi 6. számában is rámutatott -, hogy a fűszerkereskedelemben visszaszorultak a brassóiak, s helyüket a havasalföldi kereskedó'k vették át, Maja Philippi a válság egyik fontos megnyilvánulásának tartja. Ebben azonban nem a brassóiak hanyatlását, hanem a Lev&nte-kereskedelemben kialakuló munkamegosztás egyik állomását kell látnunk. A jól funkcionáló román közvetítő' réteg továbbra-is kiszolgáltatottja maradt a brassói nagykereskedőknek, mivel ők voltak a további és a magyarországi forgalmazók, mint ahogyan Pach Zsigmond Pál az említett tanulmányában meggyőzően bizonyítja. Abban Maja Philippinek teljes egészében igaza van, hogy a nyugat-európai városokkal való összevetésben Brassó a 16. században nyilvánvalóan hanyatlik. Ennek okát azonban nem a kereskedelemben kell keresnünk, hanem abban, hogy Brassót és hozzá hasonlóan a legtöbb kelet-közép-európai várost nem érték olyan gazdasági és technológiai kihívások, mint amilyenek következtében létrejött az új atlanti világ. A ,,modern kor" által megkövetelt méretek mögött messze eltörpültek a középkor adta lehetőségek. Úgy is fogalmazhatunk, hogy Brassó a 15. századra „kiélte" mindazt, amit a Levante-kereskedelemből hasznot húzni lehetett: a város elérte a csúcsot. Továbblépni éppúgy nem lehetett, mint Velencében, ill. másutt Itáliában. Brassó azonban nem önmagához, nem az adott régióhoz képest hanyatlott - sőt évszázadok múlva is Erdély egyik legfontosabb városa -, hanem a nyugat-európai városokhoz képest. Ebben az is közrejátszott, hogy Brassóban kiemelkedő szerepe csak a kereskedelemnek volt. ,A kézműipar csak a 15. század második felében kezdett felvirágozni. Ennek a további megújulásához azonban olyan felvevőpiacra lett volna szükség, amely a várost innovációra késztette volna. Ezzel azonban sem Erdélyben, sem Havasalföldön nem számolhatunk. A hiány adta előnyökből, a gondosan megőrzött technikai fölényből évszázadokig megőrizhette a város különleges helyzetét. Ez azonban a gazdaság megmerevedéséhez vezetett. A Diploma Andreanum nyújtotta elzárkózás pedig a társadalmi struktúra megmerevedéséhez s ugyanakkor a német etnikum megmaradásához vezetett. H óvári János ASTRIK L. GABRIEL THE UNIVERSITY OF PARIS AND ITS HUNGARIAN STUDENTS AND MASTERS During the reign of Louis XII and Francois I er United States Subcommission for the History of Universities University of Notre Dame, Notre Dame, Indiana (USA) and Verlag Josef Knecht, Frankfurt am Main, 1986. 238 oldal A PÁRIZSI EGYETEM MAGYAR HALLGATÓI ÉS VEZETŐI A szerzőnek 1936-tól kezdve több tanulmánya jelent meg a párizsi egyetemen járt magyar diákokról és a magyarokat is magába foglaló angol-német nemzetről, amely a középkorban egyike volt az egyetemen működő négy nemzetnek a francia, a normann és a pikard mellett. Az angol-német nemzet nagy nemzetközi tanuló társaságot tömörített Angliából, Skóciából, Írországból, a németrómai birodalomból, Németalföldről, Dániából, Svédországból, Lengyelországból, Ausztriából és a
