Századok – 1988

Történeti irodalom - Modzelewski Karol: Chlopi w monarchii wczesnopiastowskiej (Ism.: Tagányi Zoltán) 240/I–III

238 TÖRTÉNETI IRODALOM 241 elkövetett gyilkosságok vagy rablások esetében. Így a patrimoniális bíróságok eló'tt az opole közösségébe tartozó tagok jogilag kollektíven feleló'sségre vonhatók voltak. Ezen korai társadalmi szervezet és annak késó'bbi maradványaiban - az opoleben a gazdasági izoláltság következtében esetlegesen csak szomszédi kapcsolatok alakulhattak ki, ugyanakkor ennek törzsi szervezetű maradványai ellenére már a korai időkben is megfigyelhető volt a társadalmi rétegződés jelensége. így léteztek törzsi szabadok, valamint félig alávetett elemek, a törzsi szabadokból „servuli"-ká alásüllyedő függő elemek, majd legvégül a kisnemesi jogokkal rendelkező „wlodyk" nevű kisnemesi, szabad törzsi származású katonáskodó rétegek. Az üyen jellegű társadalmi rétegződés kialakulásával egyidőben a korai patrimoniális bíráskodás intézményének rendszere is kialakulhatott. A patrimoniális bíráskodási szervezet kialakulása, vagyis a feudalizáció folyamata beindulása következtében felülről jövő fejedelmi, vagy pedig mint ahogy láthattuk, földesúri magánbirtokosi beavatkozás figyelhető meg a korai lengyel társadalom rendjébe. így az immunitás jogának megjelenésével és a német jogú telepítési mozgalom beindulásával együtt alakult ki a szabályozott határhasználati földművelő rendszer, és ugyanekkor figyelhető meg az egységes adózás bevezetésére irányuló törekvés. Az új adózási elemek mellett a régebbi szolgáltatási formák maradványai még ekkor is megfigyelhetők voltak, mint pl. a „poradlne", a radio által megszántható föld nagysága utáni adózás - ugyanis a korábbi földművelési módok esetében a radio volt az általánosan használt szántó eszköz. Egy másik és hagyományos fajtájú adózási forma volt a füst utáni adózás, a „podymne"-nek nevezett adó. A szerző a legújabb kutatások alapján hírt ad a feudalizmus e korai „skojce -nek nevezett haszonállatok után fizetendő adójáról. Ennek esetében arról volt szó, hogy átlagban 6-8 gazdaságra juthatott egy-egy állat. A régi adófajták és így a „poradlne" és a „podymne" adó még létezett, d< ugyanakkor a földesúri immunitás jogának kialakulása következtében a közösségi és erdőközösségi haszonélvezetek után már szintén és külön is adózni kellett. A parasztság több kategóriája létezett ebben a korszakban. így a volt törzsi szabadok rétege különböző formákban megfigyelhető volt. Létezett a „dziedzic"-nek nevezett és a nevéből ítélhetően szabadon öröklő és örökítő szabad paraszti elem és ugyana kkor Lengyelország esetében is ismert a forrásanyag alapján a „smerd" vagy „smard" kategória, mely a keleti szlávoknál is szabad parasztot jelentett. Az ilyen jellegű elemeken túl a fejedelmi udvartartásban és a földesúri birtokokon megfigyelhetők voltali különböző fajtájú mezőgazdasági és kézművesipari szolgáltató elemek falvai (lásd pl. „swiniary ', vagyis sertéstenyésztők, „piekary", vagyis pékek stb.) A korai feudalizmus viszonyai közepette a régi törzsi szabad elemek, a „dziedzic"ek, a „smard"ok, majd pedig a szolgai vagy alávetett elemeken túl a földesurak számára szolgáltatásokat végző és nyújtó elemeken túl létezett még a „rataje" szolgáltató kategóriája, mely a földesúr saját és önellátó gazdaságát művelte, és annak gazdálkodását vezette. A királyi és fejedelmi katonai intézkedések révén kialakult, várakban élő, katonai szolgálatot teljesítő népességet elemzi a szerző, mely katonáskodó elemek között kisnemesi eredetű „wlodarz" vagy „wladyk" jellegű elemek létezhettek, akik közös leszármazásuk miatt közös heraldikus védjegy (címer) alatt szerepeltek, azonban ezen közös jelkép mögött fiktív rokonok is meghúzódhattak. A katonáskodó elem analizálásával egyidőben a munka figyelmet szentel az immunitás joga kialakulásának. A földtulajdonra vonatkozó immunitás joga mögött a régi birtokfajták, így az opole rendszere és a régebbi adózási formák is fellelhetők még ekkor. Az opole még ekkor is egy közösségi szervezet joghatósági területe volt, melynek területén elkövetett gyilkosságokat a közösség tagjai a „grzywna" pénzadóvá változtatott vérdíj révén váltották meg. A régi törzsi szabadokon, a „liberi"-ken kívül az „ascripti"-ik, a félig függő vagy félig szolgai elemek felbukkanása is megfigyelhető. A szabad elemek között különösen fontos szerepet játszottak a „hospes"-ek, vendégek, az erdőt irtó és falut alapító elemek, melyeket elsősorban a fejedelmi udvar hívott be jövedelmei növelése érdekében, és a németeken túl vallon és flamand etnikai elemek letelepedését lehetővé tette. Ezek esetében azonban ezeknek a jogállásuk volt a lényeges és így a mobilitás lehetőségét biztosítva, így ennek lengyel elemek is részesei lehettek. Ezzel együtt szabadságos jogokkal rendelkező falvak alapítására kerülhetett sor, melyet a történetírás német jogú telepítésként emleget, valójában azonban ennek etnikai összetétele rendkívül vegyes volt, és ebbe mint egy jogállási formába, lengyel származású parasztok is beletartozhattak. Az ismertetett munkának igen figyelemre méltó eredményei vannak. Elsősorban a közismert