Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
16 KRISTÓ GYULA hanem ellentmondásokra is vezetett. Míg Tas és Szabolcs, illetve családtagjaik továbbra is szerepelnek, Téténynek az erdélyi vállalkozással nyoma vész. Amikor Anonymus a Menumorout ellen indított s a 22. fejezettel abbahagyott hadjáratot az 50. fejezetben, már más vezérek alatt, akik előbb a Dunántúlt hódoltatták, újrakezdi, elfelejti, hogy közben Téténnyel elfoglaltatta Erdélyt, s így Menumorout, mikor az Erdély felé eső erdőkbe menekül, egyenesen az erdélyi magyarok karjaiba rohant volna. De azt is elfelejti, hogy a 6. fejezetben megígérte, később elmeséli, hogyan származott le Téténytől a Maglód nemzetség. Ehelyett a 27. fejezetben az erdélyi Gyulákat eredezteti tőle. . ., s a Maglód nemzetségről több szót nem ejt. . . Anonymus már nem tudta, hogy a gyula és a harka, akárcsak a nála szintén személynévként szereplő kende a honfoglaláskor méltóságnevek voltak, s csak a királyság korában váltak személynevekké. . . Míg Horka és Gyula nevét méltóságnevekből vette Anonymus, addig Tétényét talán valamelyik magyar család hagyományából, esetleg a Duna melletti Tétény helynévből".3 5 Igazi meglepetés, hogy Györffy is, Makkai is - miután kinyilvánították, hogy a honfoglalás valós körülményei és szereplői vonatkozásában mennyire nem lehet hinni Anonymusnak - úgyszólván mindent elhittek a névtelen jegyzőnek, amit az Erdéllyel kapcsolatban írt. így vált náluk Erdély (illetve az Erdélyt uraló család) történetének szerves részévé Tétény és Zombor személye, illetve a horka tisztsége. Pedig Anonymus már azzal teljes tájékozatlanságát árulta el a mintegy negyed évezreddel korábban történt dolgokban, amikor a Horkát (illetve a horkát) belekeverte a Gyulák (vagy gyulák) családjába. Az Anonymusnak hitelt adó Makkai így jutott arra a következtetésre, hogy „az erdélyi gyulák első nemzedékében egy harka lett gyula". Nyilván őt is meglepte ez a konstrukció, mert megkérdezte: „De hát volt-e ilyen rangemelésre példa a 10. századi magyar történelemben? " Makkai ugyan talált erre példát („Kurszán kende 904-ben bekövetkezett halála után Árpád gyula lépett elő nagyfejedelemmé"),3 6 de a magyar történészek nagyobbik része már nem osztja azt a tételt, hogy Kurszán künde volt, Árpád pedig gyula, s ez utóbbi csak 904 után került a nagyfejedelmi (kündei) méltóságba. Ma inkább az számít elfogadottnak, hogy Árpád, sőt már Árpád apja, Álmos is künde volt, tehát 904 táján semmiféle átrendeződés nem következett be a törzsszövetség vezető tisztségeiben. Azaz: a kündei (nagyfejedelmi) tiszt Álmos és Árpád leszármazói körében öröklődött, tovább.37 Az a csekély konkrét ismeretanyag, amelyet a 10. századi karcha (horka vagy harka) méltóságról tudunk, ugyancsak arra mutat, hogy egyazon családon belül öröklődött. Mindenesetre Bíborbanszületett Konstantin 950 táján arról írt: „Tudni való, hogy Bulcsú, a karcha, Kalinak, a karchának a fia, és hogy a Kali tulajdonnév, a karcha meg méltóság."38 35 Györffy György: MT, 585.; Makkai László: ET, 238-239. L. még Inokai Tóth Zoltán: Századok, 1945-1946. 26-29. 3 6 Makkai László: ET, 270. 37 Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Budapest Oriental Reprints. Series A 2. Bp. 1985. 126-128.; Dümmerth Dezső: Emese álma - Virrasztó géniusz. Bp. 1987. 40-60.; Kristó Gyula: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Elvek és utak. Bp. 1980. 218-228.; Vékony Gábor: Életünk 1987. 383-384. 38 Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Bp. 1984. (a továbbiakban: BF) 49.
