Századok – 1988

Beszámoló - Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion. Graz 1987. június 30–július 4. (F. Font Márta) 222/I–III

BESZÁMOLÓ 229 tőke menekülését és a háttérben lappangó török veszélyt emelte ki. Bariska István a városok magánföldesúri kézbe kerülését látta sorsdöntőnek. Ugyanő hívta fel a figyelmet a város-vidék problémával foglalkozó két előadás - H. Prickleré és Kubinyi Andrásé -módszertani különbségeire. Sajnálatos, hogy jelentőségéhez képest viszonylag kevesebben reflektáltak Kubinyi András referátumára. Ebben talán az a bőséges adatmennyiség a ludas, amellyel az előadó szinte bombázta hallgatóit. Fügedi Erik szerint a Kubinyi által végzett faktoranalízis precíz és átgondolt alapot teremtett a kutatás számára, amellyel még számos eredmény érhető el. Solymosi László pedig Kubinyi modelljét másutt is adaptálhatónak látta, és úgy vélte, ennek megvalósulása a konferencia legjelentősebb eredménye lenne. Az ötnapos rendezvény záróülésén minden delegáció részéről rövid értékelést hallhattunk, a legrészletesebbet a magyar delegáció nevében felszólaló Fügedi Eriktől. Fügedi a „mogersdorfi" térség sajátosságaként kiemelte, hogy a római birodalom felbomlása óta ez a terület sohasem képezett politikai egységet, ám közös vonása, a római egyházhoz tartozás mégis egy jelentős területen közös fogalmi rendszer kialakulását segítette elő. A magyar tudós úgy látta, hogy erre a közös jellegre jobban kellene építeni az elkövetkezendő kutatások során. Pl. a pápai tizedjegyzékek alkalmasak lennének egy komparatív vizsgálat elvégzéséhez. A térség városfejlődésének egyöntetű hiánya, hogy nem képződött .nagyobb felvevőréteg a városokban, minek következtében sajátosan alakult a város-vidék viszony is. Ugyancsak közös vonások bukkannak felszínre a távolsági kereskedelem fokozott szerepében, valamint a 16. században tetten érhető nivellálódási folyamatban. Fügedi Erik azzal zárta gondolatsorát, hogy Mogersdorf eddig kitűnő tájékozódási lehetőségeket teremtett, a jövőben azonban műhellyé kellene válnia. Hasonló szellemű, igen megfontolandó javaslatok hangzottak el a szlovén delegáció részéről a további feladatokat illetően: nagyobb nyilvánosságot tartanának kívánatosnak a kiadványok propagálása és a viták ismertetése területén; szükséges lenne egy olyan szintézis elkészítése, amely összefoglalná az elmúlt húsz év eredményeit; valamint tovább lehetne lépni azon a téren, hogy a monológszerűen elhangzott előadások mellett a vitákban kialakult álláspontok szellemében szorosabbá váljék az együttműködés. A recenzens csak annak a reményének adhat kifejezést, hogy a világosan, kölcsönös egyetértésben megfogalmazott célok és feladatok után; kidolgozott módszertani szempontrendszer birtokában a „mogersdorfi" alkotói közösség képes lesz ,e követelményeknek megfelelni. Érdemes lenne a soron következő rendezvényen (amelynek a házigazdája Horvátország lesz) visszatérni a várostörténeti tematikára egy rövid referátum erejéig, és megvizsgálni, megtermékenyítőleg hatott-e a grazi ülésszak a kutatások további menetére. A hatás csak így lenne igazán lemérhető. F. Font Márta