Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
14 KRISTÓ GYULA végeredmény: a helynevek nem igazolják Anonymus elképzelését arról, hogy Tétény a honfoglalás kori Erdély első vezére lett volna, így a Tétény helyneveket nem tudjuk kihez kötni, s meg kell elégednünk azzal: Anonymus — szokása szerint — olykor helyes, ám még gyakrabban tendenciózusan hamisított mozaikokból téves, torz képet állított össze.27 Még rosszabb a helyzet a Harka helynevekkel, amelyekből Györffy arra a következtetésre jutott, hogy Tétény fia Harka a Duna—Tisza közén tartotta szállását. Középkorból dokumentálható Harka helynév ugyanis ezen a vidéken nincs. Igaz, van errefelé több Hártyán is, de bizonytalan, hogy ezek kapcsolatba hoztatók-e a horka méltóságnévvel, s nem egy Harka személynévből erednek-e. Végső fokon más eredet sincs teljességgel kizárva, akár abból az idegen nyelvből, ahonnan a régi Hártyán alakokban szereplő -ian végződés való (Harkyan).28 Hasonlót mondhatunk a Zombor helynevek megítéléséről. Ezek alapján Györffy azt kívánta igazolni: Zombor gyula Erdély nyugati peremén hagyott maga után helynévi nyomokat. Miután Zombor személyek a középkorból számosan ismertek, vajon minek alapján lehet megítélni, hogy melyik Zombor helynév megy vissza 10. század közepi névadóra, s melyik nem? A Nógrád megyében a középkorban szerepelt Zombor pl. miért maradt ki azon helynevek sorából, amelyek útba igazíthattak volna Zombor gyula szállását illetően? 2 9 Csupa hasonló kételyt fogalmazhatunk meg a Makkai László által az érvelésbe bevont helynevekkel kapcsolatban. Pedig úgy tűnik, Makkai is elméletileg teljesen tisztában van a helynevek felhasználásával: „A földrajzi nevek elemzésének azonban vannak bizonyos szabályai, amelyek szigorúan betartandók, különben tudománytalan fantazmagóriákba lehet tévedni." Ám néhány oldallal hátrább bizonyára figyelmen kívül hagyta iménti tételét, ellenkező esetben aligha juthatott volna arra a következtetésre, hogy az erdélyi Fájsz falu neve annak bizonysága: az erdélyi gyula (Bogát) leányát vette feleségül Fájsz, s az erdélyi szálláshelyet, amely nevét viselte, ekkor kapta.30 Nem csupán azért jogos a kérdőjel, mert Fájsz helynévnek a Fali ~ Falicsi fejedelemnévvel való egyezése kétséges, 3 1 hanem főleg azért, mert ugyan mi minősül fantazmagóriának, ha nem egyetlen helynév alapján egy házasság feltételezése. Mint ismeretes, Makkai három kritériumot szabott meg Erdély első gyulája személyének megállapításához. E feltételek egyike sem jogos elvárás. Miért kellene vajon e gyulának „hiteles, lehetőleg egykorú forrásban" előfordulnia? És miért kellene helynévi nyomot hagynia Erdélyben? Bogát helynév természetesen van Erdélyben, de tucatnyi Bogát szerepel Erdélyen kívül is, továbbá szép számmal ismerünk a középkorból Bogát nevet viselő személyeket, akik valamennyien a helynévadás indítékaként jöhetnek számba.3 2 Problémák persze akkor 27 Tétényre 1. Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. Bp. 1925-1929. 2 1 7.; Kristó Gyula-Makk Ferenc-Szegfű László: Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez I—II. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica XLIV., XLVIII. Szeged, 1973-1974. (a továbbiakban: Adatok) I. 55.; Györffy György: Honfoglalás előtti népek és országok Anonymus Gesta Hungarorumában. Ethnographia 1965. 427. oki. 66. jegyz. 2 8 Harkára 1. Adatok I. 55-56.; Györffy György: Archaeologiai £<*ő 1970. 232.; Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. 340. 2 'Zomborra 1. Adatok I. 57. 3 "Makkai László: ET, 246., 277. 31 Kristó Gyula: a 3. jegyzetben i. m. 33. Vö. Kiss Lajos: a 28. jegy a i. m. 211. 3 2 Bogátra 1. Adatok I. 60.
