Századok – 1988
Tanulmányok - Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején 147/I–III
170 KUBINYI ANDRÁS A hangsúly a jogosultságon volt, hiszen voltak banderiátus urak, akik 1499—1507 közt egyetlen tágabb tanácsülést sem látogattak, mások pedig ha el is mentek, egy, vagy több gyűlést elmulasztottak. Előfordulhatott persze, hogy a király (vagy a kancellária) a meghívandók listáját szélesebben, vagy szűkebben állapította meg. Az ülésekre meghívók alapján gyűlt össze a tanács, de nem biztos, sőt elképzelhetetlen, hogy a meghívásnak mindenki eleget tett volna.10 9 Úgy látszik tehát, hogy a tágabb tanács esetében sem beszélhetünk alkalomszerű összejövetelekről, az eltérések az egyes üléseken részt vevők között abból erednek, hogy nem minden jogosult vett az üléseken részt. Mielőtt továbbmennénk, szólni kell csak röviden a királyi tanács köznemesi tagjairól, hiszen időnként keveredik a két réteg. Róluk más helyen részletesebben írtam, és így csak a IV. Függelék adatait foglalom össze.110 II. Ulászló korában, noha az oklevelek nem sorolják fel mindig a köznemesi tanácstagokat, majdnem annyi köznemesre maradt adat a tanácsban, mint báróra, 56 személy. Hozzájuk kell természetesen a bárók között tárgyalt személyeket is számítani, amennyiben előtte, vagy később köznemesként foglaltak volna helyet a tanácsban. Ennél a köznemesi tanácstagi rétegnél nem különböztethető meg a szűkebb és a tágabb tanács, a jelek szerint mindkettőben részt vettek, legfeljebb váltakozva. Szám szerint a legnagyobb csoport a választott nemesi ülnököké, 18 fő, 108 Ld. fenn, 89. j. ""Angliában is csak hiányosan vesznek részt a lordok még a parlamentben is. Lander i.m. 27. - Joel T. Rosenthal, Nobles and the Noble Life 1295-1500, London-New York 1976, 48-50. - Az urak viszonylagos érdektelenségére jó magyar példa Losonci Zsigmond 1516-ban írt levele szalánci várnagyához. Szívesen elmenne hozzá, „nisi presens diéta sive congregatio nos retraheret, ad quam eodem ex familiaribus nostris misimus, ut aliquid in negotiis regni intelligere possemus, sicque remotius essemus, causa ipsius diete hue venire et hic esse oporteret." A levél Szécsényben kelt. Dl. 82457. Azaz: Losonci Szécsényből a diéta (a jelek szerint tágabb tanácsülésró'l lehetett szó) idején familiárisát küldte Budára, ő pedig a viszonylag közel eső Szécsényben várt, hogy ha mégis szükséges lenne megjelenése, Budára siethessen. 110 Kubinyi, A királyi tanács köznemesi ülnökei i.m. 257—268. - Itt jegyzem meg, hogy korszakunkban nemigen fordul elő a Zsigmond-kori specialis consiliarius elnevezés. (Róluk legutoljára: Engel, Zsigmond i.m. 117-118.) Consiliariusként viszont többeket említenek forrásaink. Leszámítva azokat az adatokat, amelyekben a tanácstagok szinonimájaként említik (ld. fenn 8, 11. j. stb.) Mátyás alatt leginkább követei, vagy idegen származású hívei viselik. (Az előbbiekre példa: 1472, (Handó György) pécsi prépost, Monumenta Habsburgica 1/2. k. ed. Joseph Chmel, Wien 1855, 17, a későbbi kincstartó és főkancellár; (Filipec) János váradi püspök (és kancellár), valamint Siegfried von Leiningen gróf, Wien, HHStA Allgemeine Urkundenreihe 1485. VIII. 10.; Drági Tamás személynök, Fraknói Vilmos, Mátyás király magyar diplomatái, Bp. 1900, 142 stb. Az utóbbira: Cavitelli Justinianus, Magyar diplomácziai emlékek Mátyás király korából, szerk. Nagy Iván és B. Nyári Albert, II. k. Bp. 1877, 304, 326 stb. Cavitelli Mátyás ítélőmestere is volt. Bónis, A jogtudó értelmiség i.m. 268-269. - Ha Mátyás alatt viszonylag nem nagy a consiliarius címet viselők köre, П. Ulászló alatt annál szélesebb. Csak Fógel József, II. Ulászló udvartartása (1490-1516), Bp. 1913, 52-53, és főként 53. 8. j. adatait figyelembe véve, amelyek még szép számmal bővíthetők lennének, a consiliariusok között találunk főpapokat, bárókat és mágnásokat, jogászokat, pl. 1510-ben Perényi Gábor kamarásmester mellett Henceifi István ügyigazgató szerepel consiliariusként. Acta Tomiciana I. k. 114., királyi cubiculariusokat (az 1500:21. t.c.-ben említetteket), esküdt ülnököt (ez Csetneki János volt). Egy ilyen, az 1500:21. t.c.-ben szereplő: Czobor Imre pl. 1498, 1509, 1510 is consiliarius: Df. 248778, 88993, 89002-3.) Az assessorok aztán II. Lajos alatt már szinte általánosan azok: Ártándi Pál pl. 1524-ben, Dl. 82640. A Mátyás-kori Drági és Cavitelli adatokat beszámítva a köznemesi consiliariusok három rétegből tevődtek ki: kamarások, hivatásos bírák és esküdt ülnökök.
