Századok – 1988
Tanulmányok - Engel Pál: Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310–1323) 89/I–III
116 ENGEL PÁL dauphin személyében követet küldött nápolyi rokonához, Róbert királyhoz, és bár a megbízólevélben csak arról olvashatunk, hogy itáliai örökségét — Salernót és Monte Sant'Angelót - szeretné visszakapni, alig kétséges, hogy a Szerbia elleni akciók összehangolása volt a követség valódi célja. A terv a következő évben is szőnyegen volt, amikor Károly sugallatára XXII. János pápa biztatta Albánia urát, Tarantói Fülöpöt, Róbert öccsét, hogy a magyar királlyal és Subies Mladin horvát bánnal szövetségben támadja meg Szerbiát.124 Mire Károly február közepén visszaérkezett Temesvárra, hívei már három fronton folytátták a hadműveleteket. A legkönnyebb feladat Petenye fia Péter félreállítása volt. Őt Károly közvetlenül elindulása előtt, 1317. január 2-án nyilvánította hűtlennek, és tönkretételével szepesi és sárosi ispánjait, Druget Fülöpöt, illetve Ákos Mikesét bízta meg, Fülöpöt egyúttal kinevezve újvári (azaz abaúji) ispánná. Fülöp előbb Göncöt foglalta el, majd áprilisban Baksa László zempléni ispán hadaival egyesülve Regécet is.12 5 Mikes ezalatt végigszáguldott Zemplénen, sorra hódoltatva Péter ottani várait: Barkót, a Gálszécs melletti Borostyánt és Bodrogszöget. Utoljára, úgy látszik, Jeszenő esett el, amelyet feltehetően Fülöp vett be, mert jutalmul az övé lett.12 6 Mindez legfeljebb néhány hónapig tarthatott. Abaújban június folyamán már rendezett élet folyt, Borostyánban pedig októberben a király várnagya, Szécsi Péter ült.12 7 Petenye fia Péter Erdélyben, Mojs védőszárnyai alatt talált menedékre.12 8 A harcokba váratlanul beavatkozott Csák Máté is, és valamikor az év első felében — mindenesetre szeptember előtt — megrohanta a Kassától nyugatra fekvő Szepsi mezővárost. Fülöpöt majdnem sikerült is meglepnie, de végül vereséggel vonult vissza.12 9 Jóval szívósabb ellenállást fejtettek ki a tiszántúli lázadók.13 0 Itt a királyhű erők a 1 szabolcsi ispán, Debreceni Dózsa zászlaja alatt gyülekeztek, és segítségül Károly mellé 1 "Vienne követsége 1317. II. 22: F. VIII/2. 41-2. (Az elírt kelethely [Sippual] feltehetően Lippát jelenti, vö. Gy. I. 180, de megjegyzendő, hogy a király 20-án és 24-én Temesváron volt, ld. a Függeléket.) 1318-ra Id. Theiner I. 830, vö. Jireíek-Radonic I. 201. 125 1317. I. 2: A. I. 411-3 (ld. a 119. jegyzetet is). 1316. XII. 15-i királyi oklevél szerint Fülöp még csak szepesi ispán, Péter pedig regéci „ispán", és harcoknak Abaújban még semmi nyoma (Dl. 70602 = TT. 1903. 121, kiv.). Az abaúji ispán ekkor még János mester (1316. XII. 16: A. I. 410). Gönc ostroma Fülöp által 1328: DF 269793, Kassa lt. Jeszeney 29. Fülöp szepesi és újvári ispán év nélküli levele, amelyben a Baksákat Regéc ostromára hívta, III. 20-án Göncön kelt (in Judica; F. VI/2. 342 = Dl. 57980, keltét Karácsonyi: HH. 128 hibásan 1316-ra tette). 126 1322: A. II. 38; Jeszenőre 1317>376: Somogy m. It. Homonnai It. el. 1.38. 1, reg. Károly 1332-i oklevele szerint Petenye fia Péter összes birtokát Druget Fülöp és utána (1327-ben) unokaöccse, Vilmos kapta meg (Dl. 1798). 127 1317. VI. 15: A. I. 433-4; 1317. X. 23:TSz. 1964. 547. '2 '1321 :F. VIII/2. 293-5 = Dl. 57266. 12 'Fülöp ekkor már szepesi és újvári ispán volt, tehát a támadás 1317 eleje után történt (1323: Z. I. 218-20), viszont Komárom 1317 őszi ostroma előtt (1317. XI. 3: A. I. 445-8). Célpontjaként az 1317-i oklevélben in partibus . . . circa Scepus, de két egymástól független 1323. éviben civitas nostra Scepusi/Scepusy olvasható (ld. fent és F. VIII/2. 438-40 = DF 282721), amit másra mint az Abaúj megyei Szepsire nem tudok vonatkoztatni. Ez különben is könnyebben volt hozzáférhető Máté hadai számára, mivel a Szepességet nyugatról Doncs tartománya védte. Fülöp akkori szorongatott helyzetét egy 1324-i adat is előadja (Z. I. 257-8). 13 0 A Kopasz elleni háború - a debreceni csata és Adorján ostroma - Karácsonyi János (Nemzetségek I. 210) tekintélye folytán hibásan 1316-i évszámmal rögződött történetírásunkban,
