Századok – 1987

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kos; Franz-Josef: Die Politik Österreich-Ungarns wahrend der Orientkrise 1874/75-1879. (Ism.: Palotás Emil) 977

974 TÖRTÉNETI IRODALOM 977 FRANZ-JOSEF KOS DIE POLITIK ÖSTERREICH-UNGARNS WÄHREND DER ORIENTKRISE 1874/75—1879 ZUM VERHÄLTNIS VON POLITISCHER UND MILITÄRISCHER FÜHRUNG (DISSERTATIONEN ZUR NEUEREN GESCHICHTE 16.) Bühlau Verlag Köln Wien 1984. AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG POLITIKÁJA AZ 1874/75—1879-ES KELETI VÁLSÁG IDEJÉN A terjedelmes munkának tartalmát a könyv alcíme jelzi, hiszen tulajdonképp arról szól, milyen heves belső küzdelmek zajlottak a „politikai" és a „katonai" vezetés között az adott időszakban Bosznia és Hercegovina megszerzésének gyakorlati kérdései körül. A keleti válságban követett osztrák-magyar politikának és azon belül a katonai reszort szerepének tisztázását jelentősen előmozditotta az események nemrég volt centenáriuma. Szerzőnk a kutatás ekkor előtérbe került egyik új irányát követi. Müvének forrásbázisa gazdag. Kitartó rendszerességgel nézte át az idevágó anyagot a bécsi hadügyi levéltárban, főként a minisztérium elnökségi iratait, a nevezetes Beck-hagyatékot, valamint a császári katonai iroda állagait. Az utóbbiak közül kiemelt figyelmet szentelt a különleges funkciót betöltő legmagasabb szintű katonai konferenciáknak; ez volt az a fórum, ahol a katonai vezetők a császárral és a külügyminiszterrel együtt megtárgyalták nemcsak az immanensen katonapolitikai jellegű problémákat, de válságok esetén a kifejezetten külpolitikai természetű kérdéseket is. Kos gyakran, bár nem mindig módszeresen, vonja ezen kivül vizsgálódása körébe a külügyminisztérium politikai archívumának aktáit. Jól ismeri és kritikailag hasznosítja az immár csaknem áttekinthetetlenül nagy szakirodalom számára nyelvileg hozzáférhető részét. Kos témáját a keleti válság általánosan elfogadott periodizációját követve fejti ki, mindenkor a Kriegsarchiv forrásaiból kiindulva. A Monarchia keleti politikájának centrumában régóta a boszniai vilajet megszerzésének szándéka állott. Andrássy nem volt már elvi ellenfele az expanziónak, így a sűrű viták tulajdonképpeni tárgyát főként a megvalósítás módja, ill. a hódítás kiterjedése képezte. Kos érdemi kiindulópontja a valóban mérföldkövet jelentő 1875 januári katonai konferencia és az ott elfogadott program, a korlátozott mértékű expanzió. Ennek értelmében Bosznia előre meghatározott részének a Monarchiához kellett kerülnie bizonyos feltételek bekövetkezte esetén. Egy másik rész Szerbiának (esetleg még Montenegrónak is) jutott volna. A katonai vezetők között nem volt e vonatkozásban egység, a januári akciótervet többen kompromisszumként fogták fel. Albrecht és mások kevesellték az előirányzott zsákmányt, igényt formáltak Novibazárra is. Kos beállításában a Monarchia kül- és katonapolitikájának megszabásakor Andrássy és Beck játszott főszerepet. A programkészítéskor 1875-ben kettejük között a döntő vonatkozásban felfogásbeli azonosság mutatkozott. A hamarosan kibontakozó törökellenes felkelés Boszniában nem a katonai vezetők várakozásainak megfelelően haladt előre; nem jöttek létre az aktív fellépéshez Andrássy által a januári konferencián szükségesnek ítélt feltételek. Kos a bécsi vezetés által figyelembe vett tényezők közül joggal állítja középpontba Oroszország politikáját és az azáltal meghatározott osztrák-orosz viszonyt. Ám indokolatlanul mellőzi Andrássy feltételeinek egyik - nézetem szerint fő — elemét, a belső legitimálás lehetőségének igényét. A disszertációban érthető módon nagy hangsúlyt kap a reichstadti és a két budapesti egyezmény elemzése. Kos a reichstadti megállapodást mint a lehetséges szerb és montenegrói terjeszkedés elleni jogos önvédelmet kvalifikálja és defenzióként igazolni próbálja. A budapesti egyezményeknél a hódító jelleget minden további nélkül elismeri arra való hivatkozással, hogy ott már a novibazári szandzsák is az elérendő célok közé került. A Reichstadt és Budapest közötti lényegi különbség szerintem abban áll, hogy az előbbi egyezség Oroszország és a Monarchia között még valamiképp talán beilleszthető a térség „természetes

Next

/
Thumbnails
Contents