Századok – 1987
TÖRTÉNETI IRODALOM - Ründzjonovszkij; P. G.: Kresztyjanye i gorog v kapitaliszticseszkoj Rosszii vtoroj polovinü XIX. veka (Ism.: Tagányi Zoltán) 979
974 TÖRTÉNETI IRODALOM 979 katonai konferenciák sok-sok anyaga mind sugározza a kölcsönös függőséget. Ugyanez a helyzet az ún. beleszólási joggal. Szerzőnk csak arra figyel fel, hogy a katonák részt vesznek külpolitikai kérdések megvitatásában, és a döntést befolyásolják. Az már elkerüli figyelmét, hogy Andrássy viszont kifejezetten katonai természetű dolgokban nyilvánít gyakran véleményt, és sugall döntéseket. Egyirányú függés helyett tehát helyénvalóbb lenne kölcsönhatásról beszélni. Kos disszertációja tovább javitja az utóbbi időben sokat változott képünket a keleti válságlefolyásáról éppen úgy. mint (anyagain keresztül) a dualizmus működési mechanizmusáról kül- és katonapolitika egymást átfedő területein. Amit a szerző könyvében nyújt, még nem a téma átfogó szintézise, de komoly hozzájárulás ahhoz, hogy egy ilyen szintézis majdan elkészülhessen. Palotás Emil P G. R ÜNDZJUNO VSZKU KRESZTYJANYE I GOROD V KAPITAL1SZTICSESZKOJ ROSSZI VTOROJ POLOVINÜ XIX. VEKA (VZAIMOOTNOSENYIJA GORODA I GYEREVNYI V SZOCIALNOEKONOMICSESZKOM SZTROJE ROSSZII). Izdatyelsztvo Nauka, Moszkva, 1983. 268 oldal A PARASZTOK ÉS A VÁROS A KAPITALISZTIKUS OROSZORSZÁGBAN A 19. SZD. MÁSODIK FELÉBEN. A FALU-VÁROS KÖLCSÖNÖS VISZONYA OROSZORSZÁG TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI RENDJÉBEN. A szerző ebben a munkában a falu-város kölcsönös viszonyát taglalja Oroszország esetében, a késői feudalizmus és a kapitalizmus viszonyai között. Hangsúlyozza, hogy az orosz városok fejlődésének megvan a maga sajátos vonása. Fejtegetései kezdetén jelzi, hogy a feudalizmus viszonyai között a falu-város viszony antagonisztikus jellegű, ugyanakkor a kapitalizmus esetében a falu és város között egy fokozatos átmenet figyelhető meg. A feudalizmus viszonyai között azonban a proto-kapitalisztikus viszonyok is megjelenhetnek. A feudalizmus viszonyai között is jelentkezik a bérmunka és kizsákmányoláson alapuló részes művelés. A sajátos orosz viszonyok közepette a nagygazdától kapott föld révén a kisgazdának a kizsákmányolása, a kabala formájában. Ezen mozzanatokban a feudalizmus viszonyai között kapitalisztikus elemek figyelhetők meg. A kapitalizmus kialakulásának vannak sajátos mezőgazdasági feltételei és ezek többek között az intenzív piaci termelésre berendezkedett piacozó gazdaságok. így Oroszország egyes területein kialakulhatnak az állattartásra és a tejgazdaságra specializált gazdaságok. A kapitalizmus viszonyai azonban nemcsak ezen az alapon alakulhatnak ki. A falun is megfigyelhető a bérmunka, ami a városi bérmunkának az előtörténetét alkotja. A korabeli háztartási statisztikák kidolgozták a keresett kenyér mennyiségét, a „kenyér-kontingens" fogalmát, (chlebnaja voljuta) mely a falun alacsonyabb és. a városi bérmunkásság körében valamivel magasabb. Arra való tekintettel, hogy a paraszti gazdálkodás önellátó jellegű és a földből nem mindig lehetett megélni, ennek következtében a parasztok esetében a mellékes jövedelmek, a posztronnüje zarobki-k jelentek meg. Így ezen mellékes jövedelmek és munkavállalás révén a parasztok fokozatosan a bérmunkások kategóriájába kerülhetnek át. Mint ahogy jeleztük, a kapitalizálódás következményeként a paraszti gazdálkodás specializálódik, piacra orientálódik. Ugyanebben az időben a nagybirtok is válaszol a kihívásokra. A nagybirtokokon a burgonyából való szeszfőzés, a cukor és az üveggyárak jelennek meg, ezzel is igazolva Leninnek azt a megállapítását, hogy Oroszország a porosz utas kapitalizmus kialakítása felé haladt a szerző által tárgyalt korszakban. A kapitalizációs tendenciák következtében a mezőgazdasági foglalkozási szerkezet is átalakul. A
