Századok – 1987
TÖRTÉNETI IRODALOM - Heiszler Vilmos: Az osztrák katonai vezetés és az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája 1867-1882 között. Értekezések a történeti tudományok köréből. (Ism.: Tefner Zoltán) 973
974 TÖRTÉNETI IRODALOM 973 Ilyen előzmények után utazott Klapka barátja, a porosz születésű, de magyar birtokossá lett gróf Arthur Seherthoss 1864 júliusában Bukarestbe, hogy együttműködésre bírja Cuza fejedelmet. Mivel Cuza komoly bel- és külpolitikai nehézségekkel küzdött, Klapka úgy képzelte, hogy kényszeríteni is lehet az uralkodót. Seherthoss megérkezésekor azonban Cuza már biztosan ült a trónján. Frigyesy Gusztávnak, a Garibaldi (és Klapka?) megbízásából tevékenykedő ügynöknek a fejedelemségben történt letartóztatása miatt pedig gyanakvással tekintett a magyar emigrációra. A megbízott így fel sem fedhette küldetése igazi célját. Sikerült azonban találkoznia Cuzával, s az erről szóló részletes jelentés igen hasznos információval szolgál a fejedelem általános magatartását és a magyar emigrációhoz való viszonyát illetően. Utóbbinak lényege az, hogy Cuza Franciaország felszólítására azonnal hajlandó akcióba lépni, de ha csak Olaszország és a magyarok kívánják ezt, semmit sem tesz, míg nem érzi magát elég erősnek. (205.1.) A jelentés alapján a szerző úgy véli, hogy a nemzeti elfogultságoktól ment Seherthoss alapjában pozitív képet rajzolt Cuzáról, aki a magyar emigrációval nem feltétlenül ellenséges, de annak törekvéseit nem látva kellően megalapozottnak, így ha nem akadályozta, de nem is segítette azokat komolyan. Nem volt „dákoromán", de— mint a szerző megállapítja — „megérezte az úgynevezett dákoromán eszmékben rejlő lehetőségeket, és nem tartotta kizártnak, hogy egy újabb kedvező külpolitikai konstelláció esetén meg lehet valósítani őket". (213. 1.) Az elmondottak: a III. fejezet talán terjedelmes, de alapjában leegyszerűsített összegezése nem érzékeltetheti, hogy milyen bonyolult nemzetközi függés és belső intrikák viszonyai közepette kormányzott Cuza fejedelem. Az Osztrák Birodalom és Oroszország közvetlen szomszédsága miatt a magyar emigrációval való kapcsolata tehát nem, vagy csak alig szolgálhatta saját stabilizációs törekvéseit. A szerző érdeme, hogy ezt a bonyolultságot — ha csak utalásokban is — kellően érzékelteti, ugyanakkor a sokfelé ágazó, sokszor töredékes anyagot egységbe tudja fogni, s ha szükséges: az eseményeket rekonstruálni. Segíti ebben komplex látásmódja, amely csak akkor okoz nehézséget az olvasónak, amikor információit közbeiktatott zárójeles megjegyzésekkel nehezíti — s azon belül még szögletes zárójelben további magyarázatokat (feloldást vagy kiegészítést) helyez el. Lábjegyzetek esetén ezeknek a kényelmetlenségeknek egy részét el lehetett volna kerülni, de az I. fejezet jellege érthetően az esszéformát sugallta, s ennek megtartása a továbbiakban magától értetődőnek tűnt. Borsi-Kálmán Bélát munkája értékes történetírói adottságokkal mutatja be a szakmának: erős oldala mind a nemzetközi szakirodalom ismerete, mind az elmélyült és így érthetően eredményes levéltári kutatás. Feldolgozó munkájában ura az így felhalmozott anyagnak, ítéleteinek megfogalmazásában a higgadt tárgyilagosság jellemzi. A szereplőkről nyújtott jellemzése érett és megfontolt, összefoglalva: az Együtt vagy külön utakon elsősorban nem az újonnan talált dokumentumok, hanem az általános ismeretanyag, a román-magyar kapcsolatok alakulásának elemző bemutatása miatt válik fontos munkává. Jól szolgálná a történeti köztudat alakítását, ha hasonló korszerű áttekintéssel rendelkeznénk a többi Dunavölgyi néppel való kapcsolatunkról is. Urbán Aladár HE1SZLER VILMOS AZ OSZTRÁK KATONAI VEZETÉS ÉS AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA KÜLPOLITIKÁJA 1867—1882 KÖZÖTT Értekezések a történeti tudományok köréből, 105. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 136 oldal A mü középpontjában Habsburg Albrecht főherceg hadsereg-főparancsnok, későbbiekben hadsereg—főfelügyelő áll. Annak ellenére, hogy a szerző főleg Albrecht katonapolitikai munkásságát tekinti végig 1866-tól 1882 májusáig, a hármasszövetség létrehozásáig, az olvasó mégis részesévé válik annak
